Hegedüs Béla
nótáskönyve
Hegedüs Béla (1858–1945) valamikor az
1920-as években összegyűjtötte kedvenc
nótáit egy kis könyvecskében. A dalok
szövegét Hegedűs Mihály gépelte le
betűhíven.
Így nótáztak a soproni magyarok egy
évszázaddal ezelőtt:
Házam felett még egy csillag sem ragyog
Nincsen apám, nincsen anyám, sem
szeretőm,
Ők már régen nyugosznak a
temetőn.
http://gramofon.nava.hu/885243287/a_faluban_a_legarvabb_en_vagyok__nem_jo_nem_jo_minden_este
2.
A csap
utczán véges-véges végig Szerző:
Pete Lajos (1867-1924)
Minden kis kapuban virág nyílik
Minden kis kapuban kettő-három,
Csak az enyém hervadt el a nyáron.
http://gramofon.nava.hu/de/264816201/a_csap_utcan_veges_veges-vegig__zoldre_van_a_racsos_kapu_festve
3.
Álmomban
az éjszaka, Szerző:
?
Mást öleltél karodba Dura
Máté szerk.: Magyarok
daloskönyve. Budapest, 1906. 23. oldal
És amikor ölelted,
Úgy dobogott-dobogott,
Úgy sajogott-sajogott,
Jaj, de nagyon fájt a szívem te
érted.
Ugy- e babám csak álom,
Csak te leszel a párom,
Mert a mikor felejtesz,
Nem dobog majd, nem dobog,
Nem sajog majd, nem sajog,
De megreped árva szívem utánad,
Reményemet – reményem,
Szerelmemet – szerelmem
Sírba viszi a bánat.
4.
A virágnak
megtiltani nem lehet, Szerző:
Egressy Béni – Petőfi Sándor
Hogy ne nyíljék, ha jő a
szép kikelet. http://gramofon.nava.hu/en/1080106520/a_viragnak_megtiltani_nem_lehet
Kikelet a lány virága: szerelem,
kikeletre virítani kénytelen.
5.
Azt
mondják, nem akarnak engem galambomnak Szlovák-magyar
népdal (Bartók gyűjtése, dallama a szlovák
himnusz)
Azt mondják, nem akarnak engem galambomnak (Szövege
helyesen: „Azt mondják, nem adnak…)
Hanem inkább másnak http://www.youtube.com/watch?v=_wgYy4gmWvM
Annak a hat ökrös
Fekete subásnak!
6.
A selmeczi
kislány mind árva, Szerző:
???
A selmeczi kislány mind árva,
Ha árva, árva
Leszek a
párja,
Leszek a párja, ha árva.
A selmeczi utcza mind görbe
A selmeczi utcza mind görbe,
Ha görbe, görbe
Nagyon ne rúgj be
Hogy bele ne ess a gödörbe.
7.
A Duna, a Tisza
zavarodik Szerző:
???
A molnár, a molnár házasodik.
Ne házasodj lisztes molnár
A garat, a garat üresen jár.
8.
A pataki
vár alatt, vár alatt Szerző:
???
Vasalják a lovamat, lovamat,
Míg a keselylábú lovam kesely
lábát vasalják
Szeretőmet a kantinban csókolják.
9.
Asztalos
készíts koporsót, katonadal
(említi. Magyar Néprajzi Lexikon)
Egy egész nemzetnek valót.
Vérbetükkel, vérbetükkel
Írd rá eztet:
„Itt nyugszik, itt nyugszik a
Magyar nemzet.”
Ne félj pajtás a haláltól
Az ellenség golyójától,
Csatamezőn, a hazáért
Szép a halál.
Czudar az, kit, gyáva az, kit
Itthon talál.
10. Azért erdő, hogy zöldeljen, szerző:
Rátkay László? (más szöveggel:)
Azért kislány, hogy szeressen, http://gramofon.nava.hu/775822481/azert_erdo_hogy_zoldeljen
Azért jöttem a világra,
Hogy bolonduljak utána, utána!
Azért csillag, hogy ragyogjon,
Azért – a lány, hogy megcsaljon,
Azért – a szív, hogy szeressen
Bánatában megrepedjen, repedjen.
11. A vargáék kertje alatt népdal,
Vargha Gyula szerk.: A magyar népdal. Athenaeum, 1935. 172. oldal
(kicsit más változat)
Bodri kutya szörnyen ugat booksnow2.scholarsportal.info/ebooks/.../lknyvekmag39kisfuoft.pdf
Buzdítja ő a gazdáját,
Mert ellopják a szénáját.
Dinum, dánum, sum, sum, sum.
12. Árok is van, gödör is van Szerző:
Sigmond Ákos, http://www.youtube.com/watch?v=ju_E-7vDji0
Szép lány is van, csunya is van,
Az én rózsám kökény
szeme, szeme fénye,
Az vitte engem, vitt engem,
Vitt engem, vitt engem a szerelembe.
13. A miskolczi vásártéren
sárga reczecze Szerző:
??
Leány vásár lesz a
héten sárga reczecze.
Én is oda fogok menni,
Egy szép barnát választani
Ihajja, de tyuhajja sárga reczecze.
14. Békót vertem kese lovam
lábára, népdal
(említés: Zalai Közlöny 1879. április 24. 33.
szám:
Mert nem hallgat s gazdája szavára! http://www.nagykar.hu/keptar/576/19550/reszletek.html
)
Békóba vert engem is – a szerelem,
Az alföldön a legszebb lányt
szeretem.
15. Bánom is én, baj is a, Szerző:
??
Hogy a babám pápista
Én meg lutheránus vagyok,
De azért a tied vagyok.
16. Barna kislány miért vagy oly
szomorú? Szerző:
??
Hisz fejeden a mennyasszonyi koszorú! Dura
Máté szerk.: Magyarok
daloskönyve. Budapest, 1906. 23. oldal
Koszorúdból tépj ki egyet,
Tépj ki egy szál nefelejtset,
Úgy menj el az esküvődre,
Én meg majd a temetőbe
Pihenni !
Barna kislány nem hitted, hogy szeretlek
Majd elhiszed mikor engem temetnek.
Keresd fel a sírhalmomat,
S ültess reá nefelejtset
És ha szíved el nem felejt,
Ejts egy pár köny cseppet
Síromra!!
17. Bánatosan zeng a madár, Szerző:
Serly Lajos
Párja vesztét siratja, kotta:
http://nepzeneipeldatar.hu/bongeszes/?tid=4754
Bánatos a szívem is, szöveg:
Dura Máté szerk.: Magyarok
daloskönyve. Budapest, 1906. 31. oldal
Egy hűtlen szív megcsalta.
Majd eljön még az az idő
Hogy szeretnél engem, hej
De már akkor késő lesz,
Hant borítja szívemet.
18. Ballag már a vén diák
tovább, diákdal
Isten veletek cimborák tovább
Ez út hazámba vissza visz,
Philiszter leszek magam is,
Tovább, tovább, tovább,
Búcsúcsókra cimborák.
19. Balatonon megy a hajó Szerző:
??
A lány szerelemre való. említés:
http://epa.oszk.hu/01900/01970/00028/pdf/EPA01970_szarvas_es_videke_1891_004.pdf
Szerelem a lenne az evezője
Fejkötő a kikötője.
20. Befútta az utat a hó Szerzők:
Tóth Kálmán – Kempelen Győző
Czéltalanul megy a Fakó, http://www.youtube.com/watch?v=K56eI626knE
Eleresztve a kantárja
Búbánatban a gazdája.
Betyár legény ül a lovon,
Nagyot sóhajt olykor – olykor
„Hogy így megcsal soh’se hittem,
Büntesse meg az Úristen.”
Akárki az istennyila
Rabol, gyilkol a határba,
A vármegye katonája
Az én lovam nyomát járja.
Betyár volt az édes apám,
Öreg apám nemkülönben,
Becsületes igaz ember
Hogy válhatnék én belőlem!
21. Befordultam a konyhába, Szerzők:
Szabadi Frank Ignác – Petőfi Sándor
Rágyujtottam a pipámra… https://www.youtube.com/watch?v=RMzwS6Cm2tM
Azaz rágyujtottam volna,
Hogyha már nem égett volna.
A pipám javában égett,
Nem is mentem én a végett.
Azért mentem, mert megláttam
Hogy odabenn széplány van!
Tüzet rakott eszemadta,
Lobogott is, a mint rakta,
Jaj, de hát még szemepárja,
Annak volt ám nagy a lángja.
Én beléptem ő rám
nézett,
Aligha meg nem igézett,
Égő pipám kialudott,
Alvó szivem meggyulladott.
22. Barna kislány, csitt, csitt, csitt, Szerzők:
Dankó Pista – Pósa Lajos
Súgok neked valamit! eredetileg:
Szőke kislány…
Viselt magad szépen,
Most vagyunk az égben,
Csitt, csitt, csi, csi csi csitt egy kicsit.
http://network.hu/szikipi/videok/miklossy_jozsef/voros_kalman_es_zenekara_miklossy_jozsef_enekel
23. Búra, búra bubánatra
születtem, A tolonc (1872) című
népszínműből
Nem igazi anya nevelt fel engem! Szerzők:
Tóth Ede – Rácz Pál
Mostoha, mostoha a világ is, http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/toth.htm
Száraz földben elhervad a virág is!
24. Búza földön dűlő
után megy a lány, A tót leány (1882)
című népszínműből
Barna legény lépdegél az
oldalán. Szerzők:
Balogh Tihamér – Serly Lajos
De a kislány nem szól semmit, csak
irúl-pirúl. http://www.youtube.com/watch?v=m3jziQI_TRQ
Két nagy fülét hegyezi az
iczi-piczi nyúl!
Búza
kalász bizalmasan integet,
Ugyan édes ülj le mellém, ha
kérlek.
Barna legény szőke kis lány
derekához nyúl,
Csattan a csók, de már erre
Megugrik a nyúl!
25. Bogár Imre, hova olyan szaporán,
Azon a szép
tajtékszőrű paripán?
Sugár Peti lány férjhez
mén,
Annak a lakodalmára megyek én.
Ha annak lakodalmára megyen kend
Utitársúl pisztolyt miért viszen
kend?
Minek az a pisztoly betéve,
Felczifrázott kivarrt kápás
nyergébe?
Hej, mert azt a kislány a ki férjhez
mén,
Szeretőmül de sokáig bírtam
én.
De elcsábították a
szegényt,
Elcsábította tőlem egy
gazlegény!
De fogadom! Nem esküszik meg véle,
Legyen véle az Úristen kegyelme!
Azért viszem én ezt a pisztolyt.
Agyonlövöm véle a
gazcsábítót !
egy másik változat: http://gramofon.nava.hu/1993184140/paros_csillag_ritkan_ragyog_az_egen__bogar_imre_hova_olyan_szaporan
26. Beszegődtem Tarnoczára bojtárnak, Szerdahelyi
József – Szigligeti Ede: Csikós
(1847) című népszínműből
Jó legelője van ott a gulyának.
Fizetésem 10 frt, hat karajczár
Megél abból szegényesen egy
bojtár.
27. Bort iszom én, nem eczetet
Azt a hunczut szemeteket.
Singer varró gép
Madár fogó lép
Majd eszedbe jutok még!
28. Beteg az én szívem, beteg,
Orvosságot rá hol lelek?
Sem az erdőn, sem a réten
Ezer jó fű nincsen nékem!
29. Beh szomorú ez az élet én
nékem,
Amióta elhagyott a kedvesem,
Hisz te voltál boldogságom csillaga,
Csillag nélkül – oly
sötét az éjszaka!
30. Bíró uram adja ki a jussomat
Még az éjjel kimulatom magamat.
Úgy sincs nékem senkim e nagy
világon,
Temetőben nyugszik az én virágom!
31. Bíró uram panaszom van
Nem szeretem én az uram,
Ha megcsókol, fáj
Ez a piczi száj.
Bíró mondja, de ha muszáj
de ha muszáj szeretni!
32. Budapesten nagy híre van a lánynak
Kiváltképpen a tunikás
fajtának.
Ide tekint, oda tekint, az utczára
akárhány,
Pedig mennyi puder van az arczán, az
arczán.
33. Beh szeretnék rámás
csizmát viselni.
Ha a kovács meg akarná vasalni.
Vasalj kovács tyuhajja,
Tíz - húsz pengő nem drága,
Majd elisszuk csingilingi
Dengelangi csárdába!
34. Csak egy szép lány van a világon,
Az is te vagy kedves galambom!
A jó Isten de nagyon szeret,
Hogy énnekem adott tégedet.
Szép virág az égő szerelem,
Piros, miként ajkad kedvesem!
Hej de annyi szépet nem terem,
Mint piczi szád édes kedvesem
Ha rám hajtod fürtös szép
fejed,
Ha szívemen érzem szívedet
Akkor tudom, hogy az ég alatt,
Csak én vagyok a legboldogabb.
35. Cserebogár, sárga cserebogár
Nem kérdem én tőled, mikor lesz
nyár.
Azt sem kérdem sokáig élek-e,
Csak azt mondd meg, babámé leszek-e?
36. Csalom ki, hívom ki,
De hiába! Nem jön ki!
Hallod-e barna lány
Megbánja ezt valaki!
Tizenhárom faluban sem
Találsz olyan legényre
Ki téged, úgy mint én
S oly igazán szeretne!
37. Csendes éj van
Nyugalomnak éje
A magas menny holdas, csillagos
Barna kislány
Kékszemű leányka
Drága kincsem, mit csinálsz te most?
Drága kincsem, mit csinálsz te most?
Engem édes álmok
környékeznek,
De nem alszom, ébren álmodom!
Minden álmom egy tündér
királyság,
Királysága te vagy angyalom,
Királysága te vagy angyalom.
38. Csárdás kis kalapot veszek,
Melléje bokrétát teszek.
Szagos lesz az utcza, merre, merre, merre
járok,
Meg is szeretnek engem a lányok.
39. Csak titokban akarlak szeretni,
De ki kellett annak világosodni!
No de hadd tudja meg a világ,
Így is, úgy is hű leszek én
tehozzád!
40. Csillag ragyog, holdvilág van,
Engem rózsám ne várj a kapuban!
Csillag ragyog, holdvilág van,
Engem rózsám ne várj a kapuban!
Elmar tőled engem a világ
Édesem, kedvesem,
Pedig érted dobog szivem lelkem,
Meg nem szűni sohasem, soha sem!
1.
De minek a
szőke énnekem,
Mikor én a barnát szeretem,
Mert a barnának párja nincs,
Az a legdrágább kincs!
Hófehér keblén pihenni,
Jól esik őt átölelni,
A ki a barnát szereti.
Kinek a földön párja nincs,
Annak a mennyországban sincs,
De minek a szőke énnékem,
Mikor én a barnát szeretem.
Eszem a szép szemed mindenit,
Ne nézz rám, mert megvakít.
Azt a piczi szádat csókolom
Egekbe szállok angyalom.
2.
Dördült
az ég
Villámot lő,
Villámot lő s zápor zuhog
alá,
S a kis leány kunyhóm előtt
Lassan s pihegve jár!
Jöjj be kis leány,
Hív a legény.
Bús ég borúlt le rám!
Kunyhóm kicsiny, bár és
szegény
Nékem s néked helyt ád.
3.
Darumadár
jere velem!
Szállj előttem, daru szállj!
Hulló csillag a szerelem,
Fáj a szívem, nagyon fáj.
Vigyj el engem napkeletre,
Darumadár engemet,
Nem tudok én itt maradni,
Mert a szívem megreped!
Isten veled vén eperfa boldogságom
fejfája
Hullasd, hullasd leveledet árva legény
utjára.
Takarja be lábam nyomát
Hulló sárga leveled!
Ne hívogass, ne csalogass!
Mert a szívem megreped!
4.
Elmennék
én, de nem tudom hova
Boldog én már úgysem leszek soha.
Ha az utczán végig végig megyek
Újjal mutogat reám minden gyerek.
Utczagyerek.
5.
Én vagyok
a falu rossza egyedül,
Engem ugat minden kutya messziről!
Sem az apám, sem az anyám nem volt rossz
Csak én vagyok,l csak egyedül
Magam vagyok a gonosz!
6.
Eresz alatt
fészkel a fecske,
Mi van a kötődbe menyecske?
Nyári piros alma bo – bo – bo
– borízű
Kóstolja meg jaj de jóizű!
7.
Erdők,
mezők, vadligetek
Beh sokat jártam volt bennetek!
Beh sok napot éjszakával
Töltöttem a bujdosással!
Édesanyám is volt nékem,
Keservesen táplált engem!
Éjszaka font, nappal mosott,
Jaj beh keservesen ápolt!
8.
Ez az utcza,
bánat utcza,
Járat-kővel van kirakva.
Ezt is az én rózsám rakta,
Hogy én sírva járjak rajta!
De én azt már nem teszem,
Hazamegyek s lefekszem,
A kialuszom magamat
Szép rendesen!
A hajnali csillag ragyog,
S én még a kocsmában vagyok.
Jaj Istenem, de restellem,
Hogy reggel kell haza mennem!
De már többé nem teszem,
S hazamegyek s lefekszem
S kialuszom magamat
Szép csendesen!
9.
Ez a kis
lány megy a kútra
Nem talál a gyalogútra!
Hajnalban, hajnal előtt,
Rózsafa nyílik a házam
előtt!
10. Ez a pohár bujdosik,
Éljen a barátság!
Kézről-kézre adatik,
Éljen a barátság!
Éljen, éljen, éljen, éljen
az
Éljen köztünk az igaz,
Éljen a barátság!
11. Egy rózsafán megszámláltam
száz rózsát,
Századikat elküldöttem
tehozzád!
Közepébe leheltem a lelkemet,
Tépd össze, ha nem szeretsz már
engem!
A mi házunk felett csak egy csillag van.
Annak a csillagnak csak haragosa van,
Irigylik tőlem azt a csillagot,
Amely az én életemért fent
ragyog!
12. Ejnye, ejnye kis angyalom,
De pörge a bajusza!
Talán bizony, talán bizony
Csókra volna gusztusa!
Jöjjön ide kis angyalom
Adok én!
Így is, úgy is a maga babája
vagyok én.
13. Elöttem a határ,
Utánnam a zsandár,
Haragszik a német,
Hogy utól nem érhet!
14. Ég a kunyhó, ropog a nád,
Szorítsd hozzád azt a barnát.
Míg a barnát szorongatom,
Ezt a szőkét elszalasztom!
15. Elbolyongok sötét éjjel egymagamban
messze a sík pusztába,
Oda várom a rózsámat szív
szakadva fekete gyász ruhába.
Bánatim elrengeti az álom
szárnya,
S álmaimban hallgatózva megszólal
a bús tilinkó nótája!
16. Ezt a kerek erdőt járom én,
Ezt a barna kis lányt várom én.
Ez a barna kis lány viola,
Én vagyok a vigasztalója!
Ezt a kerek erdőt járom én,
Ezt a barna legényt várom én!
Ez a barna legény viola!
Én vagyok a viruló ága!
17. Egy ifjú szép kisasszony
Rajong a tisztekért!
A civilistát megveti
Habár százezret ér!
A mama már haragszik
S engedni kénytelen,
S a lánykát elviszi a
Lajdinant úr kényesen!
De nem sokáig tart
S már garnizonba megy
A lajdinant!
S ott hagyja szép nejét.
És pillangó gyanánt
Ölelget más leányt.
Az asszony sír, de kárba vész,
S a nóta vége az:
Vak vagy óh szerelem
Hályog van a szemeden,
Bizony vaksi vagy óh szerelem
Vak vagy és esztelen!
18. Egy öreg úr az államot
Már régen szolgálja.
Megy egy kezdő fiatalabb
A fölebbvalója:
Az öreg úr sóhajtozik,
Avangiroznék már,
Mert főnöke természetrajz szerint
Egy prolegált szamár!
Egy úri társaságban
Három úr együtt ferblizett,
Az egyik büszkén kivágott
Egyszerre négy tizet!
A másik mondja hevesen
Itt meg négy alsó!
A harmadiknak természetrajz szerint
Megjött a négy disznó.
19. Elkészült már Selmecz felől az
az út,
Amelyen a szegény diák hazajut!
Megmutatjuk, mi az egész világnak,
Hogy nincs párja a selmeczi diáknak!
20. Édes anyám, ha bejösz
Édes anyám, ha bejösz
Egerbe.
A kaszárnya ablakán
A kaszárnya ablakán
Tekints be!
Ott látsz engem komisz bakaruhába,
A hajam meg rövidre
Göndör hajam rövidre lesz
levágva.
21. Erdő, erdő jaj beh sürű erdő,
Barna kislány benne a kerülő.
Én is voltam kerülője node
Barna kis lány szeretője,
Csalfa kis angyalom
Fáj a szívem nagyon!
22. Elmennék én tehozzátok egy este,
Ha a kutya az ajtóban nem lenne,
Tanítsd kutyád emberségre
Ne ugasson a legényre!
Az apád, az anyád csillagát!
23. Egyszer van egy esztendőben karácsony
Férjhez menne a nagyságos kisasszony.
Cserebogár, cserebogár, sárga
cserebogár
Ez a barna kis lány jaj be csapodár.
Egyszer van egy esztendőben a
húsvét,
Fértjhez menne a kisasszony, de nincs
pénz,
Cserebogár stb.
Egyszer van egy esztendőben a pünkösd
Férjhez menne a kisasszony, de nincs üst,
Cserebogár stb.
24. Elmentem én a szőlőbe
hejretyutyutyú
Ráhágtam a venyigére
hejrerutyutyutyú.
Venyigéről, venyigére
hejretyú
Fáj a szívem a szőkére
hejretyutyutyú.
25. Én magyar baka vagyok.
A nevem Lajos.
A bagóért meghalok
Leszokni bajos.
Mert a bagó drága kincs,
Minél drágább semmi nincs,
Óh bagó, jó bagó, angyali
bagó.
Hej de a másvilágon
De rossz dolgunk lesz,
A szentek lábainál
Csepp bagó sem lesz.
De szent Péter megsegít,
S bagó fabrikát épít
Óh bagó, jó bagó, angyali
bagó!
26. Felleg borúlt az erdőre,
Nem átkozlak ne félj tőle:
Hogyha ajkam átkot szórna
Soh’sem szerettelek volna!
Pedig szerettelek nagyon,
Szóval ki sem mondhatom.
Szerettelek lánggal – hévvel
Gerlemadár szerelmével.
27. Fel! Töltsetek fiúk s igyunk
A hon s leányokért,
Szerelmet csak a csalfa lány,
A honnak üdve várt.
Igyunk fiúk a percz miénk
Vigadni rajtunk áll,
S ha életünk mosolyg felénk,
Holnap tán a halál!
S ha megcsalódott a szíved,
Ha nincs, a kit szeress,
Ha bánatid feledni vágysz,
Vigaszt borban keress:
Ragadd meg pajtás a pohárt,
Siess, az óra fut,
Csak addig boldog a szíved,
Amig feledni tud.
28. Falu végén van egy ház
Zsidó lakik benne,
Annak van egy szép lánya
Rebeka, Rebeka a neve!
29. Falu végén van egy ház
Barna kis lány mit csinálsz?
Hej, csinositom magamat,
Várom a galambomat!
30. Felkötöm a réz sarkantyúm ,
Már én innen elmegyek.
Bogárszemű barna kislány
A jó Isten áldjon meg.
Adjon az ég oly szeretőt,
A ki téged el is, el is vesz,
Mert mikor én házasodom,
Isten tudja, mikor lesz.
31. Fel, fel vitézek a csatára,
A szent szabadság oltalmára.
Menydörög az ágyú
Csattog a kard
Ez lelkesiti csatára a magyart.
32. Fürdik a holdvilág az éj
tengerében,
Méláz a haramia erdők
sűrűjében.
Sűrű a füvön az éj
harmatozása,
De sűrűbb két szemem
könnyének hullása.
Baltája nyelére támaszkodva
mondja,
„Miért vetettem fejem tilalmas dolgokra,
Édes anyám mindig javamat akartad,
Édes anyám, mért nem fogadtam
szavadat?
Elhagytam házadat, földönfutó
lettem,
Rablók, fosztogatók közé
keveredtem,
Most is köztük élek magam
szégyenére,
Ártatlan utasok nagy veszedelmére!
Elmennék én haza, itt hagynám
ezeket,
Örömest itt hagynám! de most
már nem lehet!
Édes anyám meghalt….kis
házunk azóta
Régen összeroskadt…s áll az
akasztófa.
33. Ferencz József megírta a
muszkának,
Sorozza be a lányokat huszárnak.
De a muszka vissza írta levélben,
Levélben, hej, levélben,
Nem illik a csákó a lány
fejére!
Édes anyám kiállott a kapuba,
Sírva nézi, hogy a fia katona:
Édes anyám nem leszek a
magáé,
Magáé hej, magáé,
Önkéntesen leszek Ferencz
Jóskáé.
34. Fönn leng a lobogó,
Vidám szellő lebeg,
Repül a röpke szó
Előre víg sereg!
Ajkunkra
dal terem
S zeng büszkén lelkesen,
Te érted lángolunk majálisunk!
Örömben részegül
A bánat és a gond,
Ki hamar töprengve ül,
Az csak futó bolond!
Előre hát fiúk!
Az „éljen „messzeség,
Te érted lángolunk, majálisunk!
Vigalmi mámor karja ringat,
Lelkes ajkon zeng a dal,
Fölragadja vágyainkat
S édes mámorokat sugall!
Hont, szerelmet éltet ajkunk,
E kettőért vígadunk,
Éljen, éljen hát
majálisunk
Éljen, éljen hát
majálisunk!
35. Fekete szem éjszakája
Hány csillag ragyog ki rája?
Hány csillagból áll a szemed
Rózsikám?
Hogy az egész menyországgal ragyogsz
rám!
36. Gimbelem be, gombolom be gombolom,
A lajbimat gombolom.
Harminczkét sor gomblyuk van rajta,
Azt is a Marcsa piczi keze varrta.
Varrjad babám másszor is,
Megcsókollak százszor is.
37. Gyászba borúlt az életem te
miattad!
Csalfa kis lány, mert a szíved
másnak adtad!
Ha meghalok ne borulj a koporsómra,
Megtört szívem még a sírban
is sajogna!
38. Gyere be rózsám, gyere be,
Csak magam vagyok ide be!
Két czigány legény hedegül
Csak magam járom egyedül!
39. Göndör Sándor a falu betyárja,
Minden este a fonóban járja.
Minden lánynak rajta ragadt szeme,
Hej csak az a kár, hogy betyár ő
kelme!
40. Húzd rá czigány
szívetrázó hangon szóljon a nótád,
Bús, halovány, könytől
ázott arczom legyen a kótád!
Száraz fádnak minden húrja
Fájdalomtól reszkessen!
Hadd sírasson, hadd zokogjon
Hűtlenné vált kedvesem!
41. Húzzad csak, húzzad csak keservesen,
Hogy a szívem megrepedjen!
Repedjen meg örömében,
bújában
Így mulat az, kinek nincsen babája.
42. H kimegyek a temető sarkába,
Ráborulok édes anyám
sírjára.
Kelj föl anyám, édes anyám
sírodból,
Csavargó lett egyetlen egy fiadból.
Jaj beh bajos a szerelmet titkolni,
Tövis közül az ibolyát kiszedni.
Kiszedném én, de megszúrja
kezemet,
Azt szeretem, ki az enyém nem lehet.
43. Házam előtt jegenyefa, de magos
tetejében dalos madár de hangos,
Dalos madár csak azt fújja
énekli,
Boldog az,
ki igazán tud szeretni.
Ha tudtad, hogy nem szerethetsz engemet,
Mért csábítottad el az én
szívemet?
Hagytál volna békét szegény szívemnek,
Más is szeretett volna tán engemet.
44. Ha elmegyek nemsokára messzire,
Jutok-e majd édes rózsám eszedbe?
Gondolsz-e majd a távolból
Néha-néha kedvesedre?
Vagy elfelejtsz, mintha nem is,
Mintha nem is láttál volna engemet.
Azt kérdeztem a rózsámtól
s nem felelt,
Csak liliom két karjával
átölelt.
Keserű köny, meg édes csók
Mind azt mondják: nem feledlek sohasem!
45. Hét csillagból áll a
Gönczöl, áll a Gönczöl szekere
Hét szeretőm volt énnékem
egyszerre,
A hét közül hű csak ez az egy
maradt,
Az is nyugszik temetőben
gyöngyvirágos hant alatt.
46. Hullámzó Balaton tetején
Csolnakázik egy halász legény.
Hálóját szerencse, őt pedig
kedvese
Elhagyta, el a szegényt.
47. Ha férfi lelkedet egy hölgyre
feltevéd,
Az
üdvösséged könnyelműn tépi szét.
Hazug
szemében hord mosolyt és átkozott könyűt,
Míg az
szívedbe vágyat olt, ez égő sebet üt.
Gondold meg
és igyál!
Örökké a világ sem áll!
Eloszlik, mint a
buborék,
S marad, mint
volt a puszta lég,
S marad, mint
volt a puszta lég.
48. Hej, haj 13 küllő van egy kerékbe,
Azon megyek a rózsámhoz estére,
Ha nem ereszt berúgom az ajtaját
Háj, húj átölelem
vékony karcsú derekát.
49. Ha bemegyek, ha bemegyek a templomba,
Rávetem a szememet a papra.
Mondok neki olyan „ jó napot „
Soha, soha lenem veszi a kalapot.
50. Három levele van, három levele van az
eperfának,
Három szeretője, három
szeretője van magának!
Leszakasztom az eperfa levelét
S elszeretem a maga, elszeretem a maga
szeretőjét!
51. Ha benyúlok pitykés lajbim
zsebébe,
Azt látom, hogy egy krajczár nincsen
benne.
Kiszakítok a ménesből egy
csikót,
Kutya zsidó, hunczut zsidó
Majd ád érte rongy bankót.
52. Három istennő nagy Krétában
nagy vitába estenek,
Nem tudtak megegyezni abban, hogy
közülük melyik a szebb!
Evoé ! ezen istennők
Cselt használnak és mikép
Evoé ! ezen istennők csalják
tőrbe, csalják tőrbe,
Csalják tőrbe a legényt!
53. Három csillag van az égen
Erre jere, ne mennj arra galambom,
Három szeretőm van nékem
Erre jere, ne mennj arra galambom.
Mind a három azt jelenti,
Hogy Selmeczről el kell menni
Erre jere, ne mennj arra galambom.
54. Ha már enyém a szíved
Hűségre még ki vágy?
Egyikből lesz a más, miként
Bimbóból lesz a szép
virág.
Bimbód gondját viseljed,
Majd rózsa nő helyén.
S ha elfog a szeretkezés
Majd véle nő hűséged is!
Hogy hű nem kérdem én
Hogy az lesz van remény!
Mit ér a szerelem
Ha üres a zsebem.
A Tátinál nincsen credit,
A mámi már úgy sem segít
Mit ér stb…
55. Hallod –e te kőrösi lány,
kőrösi lány, node kőrösi lány
A te szoknyád fodros – e mán, node
fodros-e mán, node fodrod-e mán?
Jaj, jaj, jaj az átkozott
Úgy szerettem, majd megettem, mégis
elhagyott.
56. Jön a daru, megy a gólya,
Majd ha kivirul a róna.
De nem jön meg az én kedvem,
Szomorúság rabja lettem,
Szomorúság rabja lettem.
57. Juhász legény, szegény
juhász legény
Pénzzel teli ez a kövér
erszény!
Megveszem a szegénységet tőled
S ráadásul add a szeretődet!
Ha ez a pénz volna csak foglaló
S még száz ennyi lenne borra való
S idadnák a világot
ráadásnak,
A szeretőmet mégsem adnám
másnak.
58. Jaj beh hunczut a német
Hogy a fene enné meg,
A tüdejét, a máját
Azt a rücskös pofáját.
59.
Jaj be
búsan harangoznak
Harangoznak, harangoznak
Az én kedves galambomban
Galambomnak, galambomnak
Bim, bam…
60.
Iszogatok,
dalolgatok,
Azt mondják, hogy korhely vagyok,korhely
vagyok!
Szidnak engem, minden rosszat
Rám fognak az emberek !
Pedig én csak csititgatom
Pedig én csak altatgatom
Csititgatom, altatgatom
Ezt a szegény szívemet.
61.
Jaj be hangos a
becsali csárda,
Muzsikaszó éjjel-nappal járja.
Jó bor mellett, czigány mellett
Betyárokkal énekelget
Csaplárosné kökényszemű
leánya.
Jaj be csendes a becsali csárda,
Sem muzsika, sem dana nem járja.
Korcsmárosné lánya fázik,
Szép orczája könytől
ázik
Szeretője a siralom-házban.
62.
Jaj be csillagos
az ég,
Majd eszedbe jutok még!
De már akkor késő lesz,
Mert a szívem más lesz.
63.
Jaj, annak jaj,
ki igazán szeret
Én Istenem tépd ki a szívemet!
Tépd ki, tépd ki én Teremtőm
S tégy egy követ oda!
Hogy ne fájjon, ne sajogjon
S ne szeressen soha!
Csak egy csillag ragyog fönn az égen,
Hogy nem szeretsz mért nem mondtad
régen.
Nem borúlt rám egész világ
Én felettem gyászba,
Olyan nagyon, olyan mélyen
A szívem sem fájna!
64.
Jaj be szennyes
az a maga kendője
Talán nincsen magának szeretője.
Adja ide, hadd mossam ki fehérre
S leszek én magának a szeretője.
65.
Jaj be hunczut a
német
Hogy a fene enné meg.
A tüdejét, amáját,
Azt a hunczut pofáját.
66.
Káka
tövén költ a ruca,
Jó földben terem a búza,
De a hol szép lány terem,
Azt a földet nem ismerem
Seholsem!
Kidőlt a fa mandulástúl
Elválok én a
rózsámtól,
Úgy elválok a szegénytől,
Mint ősszel fa levelétől
elválik.
67.
Kis szekeres,
nagy szekeres
Mind elissza, a mit keres.
Még a szekere odajár,
Száz forintnak vége jár.
68.
Ki volt itt, ki
volt itt?
Kinek a pipája maradt itt?
Ez a barna legény, ez volt itt,
Annak a pipája maradt itt.
69.
Kéket
virít a nefelejts nem sárgát,
Mit tagadod és is jártam te
hozzád?!
Czifra szűröm szemtanúja
Hányszor voltál kebelemre borulva!
Kebelemre ráborúltál s
zokogtál
Ajkaimról forró csókot
raboltál!
Esküdöztél égre –
földre,
Hogy hű maradsz mindürükre
s megcsaltál !...
70.
Kossuth Lajos azt
üzenete:
Elfogyott a regimentje!
Ha még egyszer azt üzeni,
Mindnyájunknak el kell menni
Éljen a magyar szabadság
Éljen a haza !
Esik eső karikára
Kossuth Lajos kalapjára,
Valahány csepp esik rája!
Annyi áldás szálljon rája
!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!
71.
Képeddel
alszom el,
Képeddel ébredek
Kimondhatatlan ez
Mit érted szenvedek.
72.
Kétszer
nyílik az akácfa virága
Meg bánod még, hogy nem szeretsz
leányka!
Megbánod még, vissza sírsz
engemet hej!
De szívemnek kétszer nyílnia nem
lehet!
73.
Kék nefelejts,
kék nefelejts
Virágzik a tó szélén.
Beteg
vagyok, fáj a szívem,
Nem sokáig élek én.
Hanem azért, hanem azért
Koszorút, ha meghalok
A síromra, sírhalmomra
Nefelejtsből fonjatok!
74.
Kis
Komárom, nagy Komárom
De szép kislány ez a három.
De szeretném az egyiket
Három közül legszebbiket.
Kis Komárom, nagy Komárom.
75.
Kifoszlik a
kendő, ha beszegve nincsen
Kifoszlik a száj, ha csókolva nincs.
Itt van a csók haj!
Nesze beszegem!
Édes, kedves rózsám
csókolj meg engem.
76.
Ki Pest –
Budának gyermeke, miként magam vagyok,
Megismerik azt mindenütt, a merre nap ragyog,
A corsón vagy a ligetben, merre járok
– kelek:
Szervusz, szervusz kiált felém minden
fenegyerek!
Beszédem tiszta s v érem is csak a
magyarra vall,
Az ember nálunk borral él s vizet iszik
a hal.
És ha kérdeznek németül
miért hogy nem tudok
Vígan dalolva ma ily rövid választ
adok:
„Hab’ns kein Idee”
Húzd rá te vén czigány,
három a táncz:
Egy csók, egy spitz,
Mert nálunk ez a viccz.
Ki ilyen, az magyarnak született,
Kinek ilyen vére van az a magyar gyerek.
77.
Kalapom, kalapom
csurgóra
Bort innám, sört innám, ha
vóna!
Akár iszom, akár nem
Mégis csak lump diák a nevem.
78.
Két
csillag ragyog az égen, de fénylik,
Egymást híven ide-oda
kísérik.
Csak nekem nincs, nincs szeretőm,
A ki engem szeressen,
A ki engem hű csillagként ide-oda
kísérjen!
79.
Kolozsvártól
nem messze van Beregszász,
Volt szeretőm néha ötven néha
száz!
Volt szeretőm néha száz is,
Hej ! csak volna most egy szál is, ha volna.
80.
Korcsmárosné,
csaplárosné, de savanyú a bora.
Olyan mint a, olyan mint a valóságos
vadalma.
Korcsmárosné cukrozza meg a
borát,
Még az éjjel elszeretem a
lányát.
81.
Korcsmárosné
lánya Trézsi,
Nem akarja a bort mérni.
82.
Kicsiny vagyok
én,
Majd megnövök én,
Esztendőre, vagy kettőre
Férjhez megyek én.
83.
Kis kertemben
kivirított a retek,
De semmirevaló leányt szeretek.
Nem bánom én, ha semmire való is,
Semmirevaló vagyok én magam is!
84.
Kerek ez a
zsemlye
Nem fér a zsebembe.
Haragszik a rózsám
Nem ül az ölembe
Én sem az övébe!
Kerek ez a zsemlye
Befér a zsebembe,
Kibékült a rózsám,
Beül az ölembe
Én is az övébe!
85.
Kitárom
reszkető karom
Ölelni földedet,
Reá záporként hullajtom
Sürü könyemet!
Szülöttidben csalatkoztál,
Te hű s igaz valál
Hazám, hazám, hazám,
Szegény magyar hazám.
86.
Kié ez a
tanya, de fás
Nem hallik át a kurjantás?
Vagy alusznak, vagy nem hallják,
Vagy talán nem is akarják.
87.
Kilyukadt a
selyem kendőm közepe, közepe, közepe
Kihullott a császár körte
belőle stb
Ha kihullott mást rakatok beléje,
Úgy kínálom a
rózsámat
Este a kapuba meg véle!
88.
Királyasszony
kertje
Kivirult hajnalra,
Fehér rózsa, piros rózsa
Szőke kis lány, barna.
Király asszony néném
Az egekre kérném,
Azt a rózsát, piros rózsát
Jaj beh szeretném én.stb…
89.
Láttam a
mosolygó hajnalpírt az égen,
Láttam piros rózsát kiviritni
szépen!
Hófehér galambnak
vércseppjét is láttam,
Hej de a te arczod mását
Bogárszemed ragyogását
Sehol, sehol, sehol sem találtam.
90.
Lehullott a
rezgő nyárfa ezüst színű levele
S hogy lehullott, elsodorta azt az ősz hideg
szele.
Rá volt írva egy levélre
Rózsámtól az üzenet:
„ Isten hozzád édes!
Isten hozzád kedves!
Élnünk együtt nem lehet!”
Elmúlt a tél, el a zord ősz,
ismét itt a kikelet,
Újra hajtott az a nyárfa
ezüstszínű levelet.
Arra is volt éjgyöngyharmattal
írva egy üzenet:
„ Isten hozzád édes!
Isten hozzád kedves!
Élnünk együtt nem lehet!”
91.
Látod
rózsám, látod
Ezt a gyufaszálat:
Majd ha kivirágzik,
Akkor leszek párod!
92.
Lehullt a
sárguló levél
Lehullt a rózsa szál,
S a sír felett keserg a szél,
Közel van a halál!
Isten veled szép angyalom,
Utószor látsz talán,
S ha rám borul a sírhalom,
Gondolsz-e néha rám ?...
Gondolsz-e néha rám ?...
93.
Lekaszálták
már a rétet,
S nem hagytak rajt virágot.
Meguntatták már én velem,
Ezt a czudar világot!
Olyan vagyok, miként ősszel,
A sárguló falevél.
Csakhogy az én éltem fája,
Több tavaszt már nem remél.
94.
Lyukasa az
istállóm teteje,
Kilopták a lovam belőle,
Kilopták a lovam a Fakót
Nem az a
szeretőm a ki volt!
95.
Magasan
repül a daru, szépen szól,
Haragszik rám az én
rózsám, mert nem szól.
Ne haragudj édes rózsám sokáig,
Tied leszek el sem hagylak koporsóm
bezártáig!
96.
Mátra
hegye vadvirágos tövénél
Halványszínű kék
ibolyát szedtem én.
De széttéptem, mert nincs, kinek
odadjam,
Az én kedves kis tubicám messze van.
Mátra hegye vadvirágos
tövénél
Gondolkozva a nagy fűben ültem én.
Száll a felhő, száll, száll
messze elrepül,
Gondolkozni tanítalak
hűségrűl.
97.
Maros vize folyik
csendesen,
Borulj az ölembe kedvesem!
Nem borulok, van már nékem
szeretőm,
Szüret után lesz az esküvőm!
98.
Megérem
még azt az időt,
Sírva mégy el házam előtt.
Megöleled kapum fáját
Úgy síratod, úgy zokogod a
gazdáját, de késő!
99.
Már
Selmeczen, már Selmeczen végig menni nem lehet.
Még azt mondják, még azt
mondják, hogy szeretőt keresek.
Nem kell nékem, van már nékem
szép szeretőm egy barna.
100. Megverek valakit
Vagy engem valaki.
Der az én rózsámat
Ne szeresse senki!
101. Megy a gőzös, megy a gőzös
Kanizsára,
Kanizsáról, Kanizsáról
Boszniába
Elől megy a masiniszta,
Hajj, tyuhajj, ki a gőzöst igazítja!
Megy a diák, megy a diák
iskolába,
Iskolából, iskolából a korcsmába.
Elől megy a maturista,
Hajj! tyuhajj, ki a kannát igazítja!
102. Megérett már a tök
Nincsen rajta több.
Benőtt már a fejünk lágya
Készülünk a maturára!
103. Megüzente a babám,
Hogy nem szeret igazán
Hogy nem szeret, hogy nem szeret igazán!
Ha nem szeret, én sem őt
Találok még szeretőt
Minden újjamra kettőt.
104. Megy a juhász szamáron,
Földig ér a lába,
Nagy a legény, de nagyobb
Boldogtalansága!
105. Miskolcz mellett van egy árok,
Szeretnek engem a lányok
Fájdalom stb…
106. Mikor a faluban delet harangoznak,
Akkor is azt hiszem, hogy halottat hoznak.
Bárcsak úgy is volna
Temetésre szólna!
Temetőbe, mikor engem visznek sírba!
107. Megüzentem a fenének hajnalra,
Hogy a németet enné meg hajnalra.
Ha megeszi, úgy egye meg,
Hogy a császárján kezdje meg
hajnalra!
108. Mikor egy-egy csillag támad
Mélyen elfog a búbánat!
Mindig az jut az eszembe,
Ez is a földről ment az égbe!
Édes anyám drága képe
Reszket ott a csillag-fénybe.
Addig nézem jó anyámat,
Míg a szemem könybe lábad.
109. Mikor nekem muzsikálnak
fáj a szívem, fáj a szívem
fáj a szívem fenékig.
El nem tudom felejteni
szeretőmet, szeretőmet,
szeretőmet a régit.
Akkor is úgy muzsikáltak
Úgy vitték esküvőre,
Hej pedig fogadta, azt mondogatta,
Hogy hű marad örökre!
110. Megy a kocsi, megy a szekér agyagért,
agyagért,
Majd meghalok édes rózsám
magáért, magáért!
Ej, haj nem bánom
Nekem is van virágom
Ej, haj hazahoztam a nyáron!
111. Mikor én a dalos madarat hallgattam,
Rád gondolok édes rózsám,
galambom.
Szerelemről szól a dalos madárka
Mintha csak az én szívemből
Bánatos szívemből szólalna.
Dalli, dalli dal
Az már régi baj!
Hogy a kis lány szíve olyan
mint az írós vaj!
Könnyen megterem
Benne szerelem!
Mit tagadom már egy éve már
Megtörtént velem!
112. Még azt mondják nincs Szegeden
boszorkány,
Hát az a csak bogárszemű barna
lány?!
Engem is megbűvölt egy boszorkány,
Egy szegedi bogárszemű barna lány!
113. Mondanék én magának valamit,
Vallanék én szerelmet igazit.
Sírból fakadó igazt, igazt,
igazt, igazán
Ne járass magad után!
114. Multadban nincs öröm,
Jövődben nincs remény
Hanyatló szép hazám
Miattad vérzem én!
115. Nem volt párja a faluban Kerekes
Andrásnak,
Siratták is a leányok, vitték
katonának.
Hej, de legjobban siratta
Szeretője Piros Panna,
Szeretője Piros Panna!
116. Nem jó minden este a faluba eljárni,
Legényeknek a lányokkal, szép
lányokkal cziczázni,
Én is addig, addig, addig cziczáztam,
Még nem rabja lettem ej haj foglya lettem
Egy szép barna kis lánynak.
117. Nagyapám, míg ifjú volt,
Szerette ő a jót,
Egy holdvilágos éjszakán
Nagyot czuppantott Nánindiján.
És a mikor czuppantott
Fülemüle csattogott.
És azóta mindig hallom,
Mint hangzik felém:
Csak azért, csak azért, csak
azért
Szólj, dalolj fülemülém,
Csak azért, csak azért,csak
azért,
Szólj és dalolj
fülemülénk!
118. Nincsen csillag, mind lehullott az égről
Nincs szeretőm, mind elhagyott hűtlenűl.
Hull az eső, zápor eső hull a magas
egekbül
Boldogtalan csak én vagyok egyedül.
119. Néma hölgy fut a nagy
éjszakán,
Kisdedének arcza halovány.
De fény villan, mint a szem vete,
Karján alszik kisded gyermeke.
Napkeletről jő az éji hold,
Álmából a gyermek felsikolt
És szobára a szülő kebel
Belsejéből fájdalom felel. stb
120. Nem akar az ökörcsorda legelni
Nem akar a kis angyalom szeretni.
Sírva kértem, hogy szeressen engemet,
De ő arra, azt felelte, nem lehet.
121. Nefelejtset ültettem,
Barna kis lányt szerettem.
Nefelejtsnek hívnak engem,
El ne felejts kis angyalom soha engem.
122. Nézz rózsám a szemembe !
Mit olvasol belőle?
Ugy-e azt mondja,
Ugy-e azt mondja
Te vagy az angyalok ragyogó csillaga.
123. Nagypénteken mossa holló a fiát,
Ez a világ kígyót, békát
rám kiált.
Mondja meg hát ez a világ szemembe,
Kinek mit vétettem én életembe?
124. Nézlek, nézlek, de hiába
nézlek
Nem való vagy te szegény
legénynek!
Rád sem merem a szememet vetni,
szegény vagyok nem szabad szeretni.
125. Nemzetőrré lettem rozikám
Ugye illik most a csókod rám?
Jobb karommal védem a hazát,
Téged a ballal ölellek át.
126. Nincs cserepes tanyám,
Sem csűröm sem gulyám nékem,
Kőből a nyoszolyám,
Nemkülönben párnám
nékem.
Az éjszaka a pártfogóm,
Zápor mossa a takarók fehérre!
Mégis ezer pengőforint
Kitűzve fejemre!
De az igaz betyár
Nem kerül oly könnyen kézre.
127. Nincs mennyország sem pokol,
Még a pap is udvarol.
Hát a szegény diák legény
Mért nem udvarolna szegény.
128. Nem házasodom meg soha,
Nem leszek asszony bolondja.
Hogy engem egy asszony
Komandirozgasson
Olyan nincs a sifonérba!
129. Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai
szélmalom
Ott esküdtél, ott fogadtál
hűséget kis angyalom!
Hűtlen lettél, mással élet
világod,
Mától rózsám, ez az oka,
hogy a malom megállott.
130. Nem loptam én életembe,
Csak egy csikót Debreczenbe.
Mégis rám verték a vasat,
Fájó szívem majd meghasad.
131. Nékem olyan asszony kell,
Ha beteg is keljen fel!
Főzze meg a vacsorát,
Úgy várja várja, úgy
várja
várja, úgy várja haza az
urát.
132. Ott hol a Mátra ölén epedőn
szól olykor a pásztori síp
Ott hol a Mátra ölén epedőn
szól olykor a pásztori síp
Késő éjjelen át
Késő éjjelen át
Víg csörgéssel ömledezve
Folydogál egy kis patak.
A kis pataknak partja mellett
Aranyos lombfák ringanak,
Ott fekszik egy egyszerű ház.
Oda vágyik a képzeletem
Ott hallám a szót előszőr,
Édes, kedves gyermekem.
133. Október hó elején be kell
rukkolnom,
Megfúják a trombitát lóra
kell ülni.
Ne sirass rózsám vissza jövök
még
Vissza hoz még engem a csillagos ég.
134. Ördög bujjék komám asszony
papucsába.
Mért vitt engem tegnap a kocsmába!
Annyit itatott velem,
Hogy a világ forgott velem
Komámasszony.
135. Páros élet a legszebb a világon,
Párosával ül a madár az
ágon.
Nem bánom én akármit is
beszélnek
Fülem mellett kieresztem a szélnek!
Lassan kis lány a fagyon,
Hogy ne kopogjon nagyon,
Páros élet legszebb a világon.
136. Párosa csillag az ég alján,
Egyik fényes, másik halvány.
Én nem tudom, miért fáj a szivem?
Mikor azt a két csillagot nézem.
Amelyik oly szépen ragyog
Az lesz a te csillagod.
Mellette, a melyik alig látszik,
Az a halvány, az enyém a másik.
137. Pántlikás kalapom fujdogálja a
szél,
Köszönöm galambom, hogy eddig
szerettél.
A míg engem szerettél
Piros csizmát viseltél.
De mióta nem szeretsz
Mezitláb is ellehetsz.
138. Peng a kasza, mikor fenik,
Sír a kis lány, mikor verik.
Ne haragudj te kis árva,
Tied leszek nemsokára.
139. Piros bort ittam az este ragyogós csillagom,
galambom,
Most is részeg vagyok tőle ragyogós
csillagom, galambom.
A lábamon alig-alig állok,
Mégis szeretnek a lányok ragyogós
csillagom, galambom.
140. Piros rózsa, sárga rózsa most
nyílik
Az én rózsám lakodalmát
most ülik.
Én is elmegyek a lakodalmára,
Megcsókolom menyasszony korába.
141. Piros, piros, piros
Háromszor is piros.
Piros bort az üvegbe.
piros, piros, piros,
Háromszor is piros,
Piros lányt az ölembe.
Gömbölyű kis karja
Vállamat takarja
Megcsókolnám, de ő nem akarja.
142. Rám se nézett, mikor én őt
megláttam,
Hej pedig, hogy rám tekintsen bevártam.
Megfogadtam, én sem nézek reája,
Mégis, mégis majd meghalok utána.
143. Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs,
Ritka kis lány, a ki takaros,
Lám az enyém, lám az enyém
takaros
Iczike, piczike aranyos!
144. Hej te Kati, Kati, Kati
Mondd meg az anyádnak:
Ha egy kicsit nagyobb volnál,
Mindjárt megcsókolnálak.
145. Sirassatok, ha meghalok,
Bánatos csalogány dalok.
És ti hervatag levelek
Temessetek el engemet!
Szemfedőm a bánat legyen,
Úgy sincs nekem más egyebem.
Hogy ne legyél olyan árva
Felviszem a másvilágra!
146. Soh’ sem tudtam, hogy mi az a szerelem,
Csak mióta azt a kis lányt szeretem!
Sápadt a hold, a hold sápadt ni –
ni – ni
Ez is a mi boldogságunk irigyli.
Deres a fű kis Pej lovam ne egyél!
Még az éjjel a rózsámhoz
elvigyél!
Vigyél, vigyél kis Pej lovam
odáig
Hogy ne fájjon árva szívem
sokáig!
147. Szomszédunkban minden ablak tárva
Az ablakban patyolatszín párna,
Barna kis lány könyököl ki
rajta,
Angyal fejét tenyerébe hajtja!
Hová nézhet két szép
szemed párja?
Talán bizony szeretőjét
várja?
Nézzen reám s áldja meg az Isten,
Nálam hívebb szeretője nincsen.
148. Száll a madár, hull a levél, itt az
ősz.
Kebelemre barna kis lány mért nem
jössz?
Reménységem, mint a madás,
Mint a levél messze alászáll,
Mert nem jössz!
Lelkemet is belepte a búbánat,
Könyüm pereg sóhajom száll
utánad!
Ha rám borúlsz elmúl a
tél,
Csak szeretnél, csak te jönnél
keblemre.
149. Szálldogál a fecske, de vissza jő
este fészkébe!
Hej sietek én is rózsám
keblére!
Nem kell nekem senki megúnt babája
Akármilyen szép is, akármilyen
jó is – hiába.
150. Sárga csikó, sárga nyereg rajta,
Ez a kis lány jaj de nagyon árva.
Ez a kis lány nem lesz mindig árva
Szüret után én leszek a
párja!
151. Szerencse fel, szerencse le,
Ilyen a bányász élete.
Váratlanul támadja meg,
Mint bércztetőt a fergeteg!
Nem kincs után vágyódom
én,
Bányász kis lányt óhajtok
én.
Bányász kis lányt óhajt
szívem,
Ki szívemben bányász legyen.
S hogyha majd a föld ölében,
Végóránkat éljük
Isten kezében életünk,
Megsegít, ha kérjük!
S te kis lány ne
bánkódjál,
Bányásznak halni szép
halál.
Egekbe szállni föl – föl,
Szerencse föl, szerencse föl
Szerencse föl.
152. Száraz az akáczfa,
Nincsen virág rajta.
Rakd meg németekkel,
Kösd meg kötelekkel
Majd lesz virág rajta!
153. Szeretnék szántani
Hat ökröt hajtani
Ha a rózsám jönne
Az ekét tartani! stb…
154. Szakítottam rózsát tövis
nélkül,
Szeretek egy kis lányt tiszta
szívbül!
Ámbár nem az enyém, de még
lehet,
Ha az Isten csak egy kicsit szeret.
155. Sajó kutyám jaj beh mélyen
aluszol,
Nem láttad – e rózsám
jönni valahol?
Máskor vakkantottál egyet- vagy
kettőt,
Mikor láttad jönni a hű
szeretőt.
156. Szép élet volt, s régen tűnt
el
S te csak játsztál a szívemmel.
Női hűség:
tündérálom
Szerettelek s ez halálom!
157. Sulli, sulli, sullarum, sullarum haj!
Sulli, sulli, sullarum, sullarum haj!
Hej ricza, ricza, ricza, ricsa, kukoricza, repcze.
Megcsókollak édes rózsám
akár máma este!
158. Szeretlek szerelmem
Tied egész valóm!
Te vagy egész világom,
Éltető napom!
Ha bájos arczod látom
Ha szép szemed csodálom,
Csak ámulok, csak bámulok,
Hogy szólni sem tudok.
Kipi – kopi – kopi úgy dobog a
szívem
Kipi – kopi – kopi , hogy szeret a
szívem
Kipi – kopi – kopi édes
drága kincsem.
159. Szomorúan szól a magyar nóta,
Hej de másképp, hogy mikép is
szólna?
Nem tudom én mi van ezen népen?
Sírva vigad már a magyar régen.
160. Szomorúan zúg a szellő az
erdőn,
Mintha most is künn járnék a
temetőn.
Fáj a szívem, fáj a lelkem,
Az hagyott el, kit szerettem.
Minek is van szerelem a világon.
Ha megkondúl az estharang imára
Jaj beh sokat sóhajtozom utána…
Ahány csillag van az égen,
Mindannyitól sírva kérdem:
Minek is van szerelem a világon!!
161. Sír a kis lány a Balaton partján
Mert elhagyta szeretője csalfán.
Ne sírj kis lány olyan keservesen
Imádkozzál s megsegít az Isten.
162. Száraz ágon vadgerlicze turbékol.
Keresnék én szeretőt, ha
tudnék hol.
Levetném én e gyászruhát,
ezt a bút,
Vigan fonnék homlokomra koszorút.
163. Szomorú fűz hervadt lombja
Ráhajlik a sírhalomra.
Kis madárka zeng az ágon,
Temetőbe sírba vágyom,
Temetőbe sírba vágyom.
Sírba vágyom!
164. Szomorú fűz ága hajlik a
virágra,
Fáj a szívem érted falú
szép leánya.
Fáj a szívem érted, de te azt nem
bánod,
Van néked nálamnál
gyönyörűbb virágod?
165. Sárga uborkának zöld a levele,
Ennek a kis lánynak nincs szeretője.
Ha nincs néki majd lesz neki,
Jó az Isten majd segít neki!
166. Szőke legényt soha ne szeress
Mert a szőke csapodár lehet,
Barna legényt, barna legényt azt
szeretheted,
Mert a barna jó férjed lehet!
167. Sujt az átok, mert szerettelek
Éjjel – nappal érted szenvedek.
Sujt az átok és a bána tér
Elrabolták szívem nyugalmát
ér.
168. Szabad péntek, szabad szombat, szabad
szappanozni
Szabad nékem nagypénteken szeretőt
tartani.
Ej haj nem bánom,
Nekem is van virágom,
Ej haj leszakasztom a nyáron!
169. Széna, széna terem a réten, a réten
Megcsókollak édes rózsám a
héten, a héten.
Piros alma gömbölyű,
gömbölyű, gömbölyű
Az én rózsám jaj be nagyon
gyönyörű!
170. Söprik a pápai utczát
Masíroznak a katonák.
Tizenhat esztendős barna kis lány
Megyen a regement után.
Kérdi tőle a kapitány
Hová, hová barna kis lány:
Ne kérdje azt tőlem a kapitány
Megyek a szeretőm után!
171. Stiriában egy faluban az történt,
Pálffy huszárt karabélyból
meglőtték.
Karabélyból ment a golyó
szívébe,
Arczra borult a szoba kozepébe.
172. Selmecz végén két vasvilla
Mégis bejött a kolera.
Sem zsidókra, sem papokra
Csak a szegény diákokra.
Ej haj igyunk rája!
Úgyis elnyel a sír szája
Ott lesz fáradt testünk csendes
tanyája.
173. Szederke, szederke felkúszott a fára
Minden barna kis lány vigyázzon
magára!
Vigyázzon magára a mai világba !
Hogy meg ne csalja, csalja a kedves babája!
Két út van előttem, melyiken
induljak?
Két szép szeretőm van,
melyiktől búcsúzzak?
A szőkét ölelem a barna haragszik,
Az én szegény szívem soha meg nem
nyugszik.
174. Tavasz elmúlt, a rózsának
lehullott a szép virága
Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos lesz
hazádnak szabadsága!
Mi néked fáj, nekünk is fáj,
Terhünket viselni bajos?
De Istenünk segíteni fog,
Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos!!
175. Tudom már, tudom már
A babámat megölelni tudom már.
Úgy hallgattam szavára,
Mint a szívem sugallatára.
Tudom már, tudom már stb.
176. Tenger csillag ragyog az égen
Egy sem olyan fényes énnékem,
Mint mikor a rózsám a szemembe
néz,
Szemem világa bele – bele vész.
Hej ide, hej oda, hej ide, hej oda
Hej ide, hej oda, ide – oda néz.
Ha a rózsám a szemembe néz,
Szemem világa bele – bele vész!
177. Túl a Tiszán selyem kendő integet,
Által mennék kedves rózsám
nem lehet.
Széles a víz nincsen sajka,
Nem mehetek által rajta
Tehozzád!
178. Télen nagyon hideg van,
Nyáron nagyon meleg van,
Soha nincsen jó idő
Mikor esik az eső.
Tara- ua.stb.
179. Tele van a kis ablakom virággal,
Nem törődöm én az egész
világgal.
Felfordulhat ez az egész világ én
tőlem
Csak te rózsám ne fordulj el én
tőlem!
180. Túl a nagy Kriván
Zólyomi határon
Erdős – bérczes szép
völgyében
fekszik szép hazám!
Onnan indúl útnak
A vándor – tarisznya
És bejárván a világot
Vígan így kiált: stb.
181. Tisza partján van egy hajó kikötve,
Benne fekszik egy szép lány
megölve.
Jertek lányok öltöztessük
bíborba,
Temessük el, temessük el rozmaringos
bokorba!
182. Túri vásár sátor
nélkül
Mit ér a lány…..
nélkül
Sej haj, göndör a babám,
Szeret is az engem igazán!
183. Teljes – teli ibolya
Nyílott egy kis rózsafa
tövébe!
Arra mentem a múltkor
Éppen kilenc órakor
A sötétben.
Loptam egy kis csokorra valót,
Kaptam is egy jó kis útravalót,
A kertész megfogott,
Jól össze pirongatott
A sötétbe.
Zálogot vesz azt mondja
kötények adjam oda
A sötétbe!
De megfogott a kertész legény
Csókja czuppant ajkam közepén
Romoljon meg a dolga
Mit tehettem én róla.
A sötétben
184. Ugyan rózsám hány esztendős
lehettél?
Mikor engem először megszerettél?
Tizenkilenc meg egy fertály,
Meg egy negyed, meg egy fél,
Körülbelül húsz esztendős
lehettél!
185. Vásárhelyi sétatéren
Béla czigány muzsikál
Hajlik ide – hajlik oda liliom szál,
rózsa szál.
Én felém is hajladozott, mosolygott egy
rózsa,
Bár sohase hajladozott, sose mosolygott volna!
Béla czigány jó barátom,
ne sajnáld a hegedűd!
Szerelemről, boldogságról
játszsz nekem egy gyönyörűt.
Muzsikáld a szívét hozzám
ennek a kis lánynak,
Te meg édes ide hallgass, néked
muzsikálnak!
186. Vékony héjja van a piros almának,
Gyönge szíve van az édes
anyámnak.
Édes anyám gyönge szíve
meghasad,
Hogy a fia katonának benn marad!
187. Végig mentem az ormándi temetőn
Elvesztettem, elvesztettem,
Piros bársony keszkenőm.
Piros bársony keszkenőmet nem
bánom,
Csak a régi, csak a régi, csak a
régi szeretőmet sajnálom!
188. Volt nekem egy szép szeretőm
Bogár szemű barna kis lány,
De ő elment messze – messze én
tőlem,
Hull a fának a levele,
De a szívem csak ő vele,
Csak ő vele, csak ő vele van tele!
Hozd vissza őt enyhe szellő,
Szép tavasz, virágos erdő,
Hisz én őtet oly igazán szeretem!
Mondjátok, hogy beteg vagyok
Bánatomban meg is halok
Ha őt vissza nem adjátok
Énnékem!
189. Volt szeretőm de már nincsen
Ő volt az én drága kincsem!
De mióta már nem szeret,
Meguntam az életem,
Meguntam az életem.
190. Volt szeretőm tizenhárom.
Tíz elhagyott maradt három.
Kettő megcsalt maradt még egy,
maradt még egy…
Azt az egyet bizony Isten,
Bizony Isten én csalom meg!
191. Volt nekem egy daruszőrű paripám
De eladta a szegedi kapitány.
Ott se voltam az áldomás
ivásnál
No de sebaj, több is veszett
Mohácsnál!
192. Zsindelyezik a kaszárnya tetejét
Oda viszik a legények elejét.
Marad itthon kettő – három nyomorult!
Rátok lányok még az ég is
beborult!
193. Zöldre van a, zöldre van a rácsos
kapu festve
Oda jár a babám minden este!
Tegnap este nem győztem őt várni,
Bekellett a, bekellett a rácsos kaput
zárni!
194. Zavaros a Bodrog, ha megárad,
Bodrog partján búsulok utánad!
Ne keseregj rózsám, szívem
párja
Tied leszek így is – úgy is
nemsokára!