Hegedüs Béla nótáskönyve

 

      

 

Hegedüs Béla (1858–1945) valamikor az 1920-as években összegyűjtötte kedvenc nótáit egy kis könyvecskében. A dalok szövegét Hegedűs Mihály gépelte le betűhíven.

Így nótáztak a soproni magyarok egy évszázaddal ezelőtt:

 

 

1.     A faluban a legárvább én vagyok                                      Szerző: Nádor József (1876–1967)

Házam felett még egy csillag sem ragyog                         

Nincsen apám, nincsen anyám, sem szeretőm,

Ők már régen nyugosznak a temetőn.

http://gramofon.nava.hu/885243287/a_faluban_a_legarvabb_en_vagyok__nem_jo_nem_jo_minden_este

 

2.     A csap utczán véges-véges végig                                     Szerző: Pete Lajos (1867-1924)

Minden kis kapuban virág nyílik                                      

Minden kis kapuban kettő-három,

Csak az enyém hervadt el a nyáron.

http://gramofon.nava.hu/de/264816201/a_csap_utcan_veges_veges-vegig__zoldre_van_a_racsos_kapu_festve

 

3.     Álmomban az éjszaka,                                                     Szerző: ?

Mást öleltél karodba                                                        Dura Máté szerk.: Magyarok daloskönyve. Budapest, 1906. 23. oldal

És amikor ölelted,

Úgy dobogott-dobogott,

Úgy sajogott-sajogott,

Jaj, de nagyon fájt a szívem te érted.

 

Ugy- e babám csak álom,

Csak te leszel a párom,

Mert a mikor felejtesz,

Nem dobog majd, nem dobog,

Nem sajog majd, nem sajog,

De megreped árva szívem utánad,

Reményemet – reményem,

Szerelmemet – szerelmem

Sírba viszi a bánat.

 

4.     A virágnak megtiltani nem lehet,                                       Szerző: Egressy Béni – Petőfi Sándor

Hogy ne nyíljék, ha jő a szép kikelet.                                                                                      http://gramofon.nava.hu/en/1080106520/a_viragnak_megtiltani_nem_lehet

Kikelet a lány virága: szerelem,

kikeletre virítani kénytelen.

 

5.     Azt mondják, nem akarnak engem galambomnak               Szlovák-magyar népdal (Bartók gyűjtése, dallama a szlovák himnusz)

Azt mondják, nem akarnak engem galambomnak               (Szövege helyesen: „Azt mondják, nem adnak…)

Hanem inkább másnak                                                                                      http://www.youtube.com/watch?v=_wgYy4gmWvM

Annak a hat ökrös

Fekete subásnak!

 

6.     A selmeczi kislány mind árva,                                          Szerző: ???

A selmeczi kislány mind árva,

Ha árva, árva

Leszek  a párja,

Leszek a párja, ha árva.

 

A selmeczi utcza mind görbe

A selmeczi utcza mind görbe,

Ha görbe, görbe

Nagyon ne rúgj be

Hogy bele ne ess a gödörbe.

 

 

7.     A Duna, a Tisza zavarodik                                               Szerző: ???

A molnár, a molnár házasodik.

Ne házasodj lisztes molnár

A garat, a garat üresen jár.

 

8.     A pataki vár alatt, vár alatt                                                Szerző: ???

Vasalják a lovamat, lovamat,

Míg a keselylábú lovam kesely lábát vasalják

Szeretőmet a kantinban csókolják.

 

9.     Asztalos készíts koporsót,                                               katonadal (említi. Magyar Néprajzi Lexikon)

Egy egész nemzetnek valót.

Vérbetükkel, vérbetükkel

Írd rá eztet:

„Itt nyugszik, itt nyugszik a

Magyar nemzet.”

 

Ne félj pajtás a haláltól

Az ellenség golyójától,

Csatamezőn, a hazáért

Szép a halál.

Czudar az, kit, gyáva az, kit

Itthon talál.

 

10. Azért erdő, hogy zöldeljen,                                              szerző: Rátkay László? (más szöveggel:)

Azért kislány, hogy szeressen,                                                                                       http://gramofon.nava.hu/775822481/azert_erdo_hogy_zoldeljen

Azért jöttem a világra,

Hogy bolonduljak utána, utána!

 

Azért csillag, hogy ragyogjon,

Azért – a lány, hogy megcsaljon,

Azért – a szív, hogy szeressen

Bánatában megrepedjen, repedjen.

 

11. A vargáék kertje alatt                                                       népdal, Vargha Gyula szerk.: A magyar népdal. Athenaeum, 1935. 172. oldal (kicsit más változat)

Bodri kutya szörnyen ugat                                                                                      booksnow2.scholarsportal.info/ebooks/.../lknyvekmag39kisfuoft.pdf

Buzdítja ő a gazdáját,

Mert ellopják a szénáját.

Dinum, dánum, sum, sum, sum.

 

12. Árok is van, gödör is van                                                 Szerző: Sigmond Ákos, http://www.youtube.com/watch?v=ju_E-7vDji0

Szép lány is van, csunya is van,

Az én rózsám kökény szeme, szeme fénye,

Az vitte engem, vitt engem,

Vitt engem, vitt engem a szerelembe.

 

13. A miskolczi vásártéren sárga reczecze                              Szerző: ??

Leány vásár lesz a héten  sárga reczecze.

Én is oda fogok menni,

Egy szép barnát választani

Ihajja, de tyuhajja sárga reczecze.

 

14. Békót vertem kese lovam lábára,                                      népdal (említés: Zalai Közlöny 1879. április 24. 33. szám:

Mert nem hallgat s gazdája szavára!                                                                                       http://www.nagykar.hu/keptar/576/19550/reszletek.html )

Békóba vert engem is – a szerelem,

Az alföldön a legszebb lányt szeretem.

 

15. Bánom is én, baj is a,                                                       Szerző: ??

Hogy a babám pápista

Én meg lutheránus vagyok,

De azért a tied vagyok.

 

16. Barna kislány miért vagy oly szomorú?                             Szerző: ??

Hisz fejeden a mennyasszonyi koszorú!                            Dura Máté szerk.: Magyarok daloskönyve. Budapest, 1906. 23. oldal

Koszorúdból tépj ki egyet,

Tépj ki egy szál nefelejtset,

Úgy menj el az esküvődre,

Én meg majd a temetőbe

Pihenni !

 

Barna kislány nem hitted, hogy szeretlek

Majd elhiszed mikor engem temetnek.

Keresd fel a sírhalmomat,

S ültess reá nefelejtset

És ha szíved el nem felejt,

Ejts egy pár köny cseppet

Síromra!!

 

17. Bánatosan zeng a madár,                                                 Szerző: Serly Lajos

Párja vesztét siratja,                                                         kotta: http://nepzeneipeldatar.hu/bongeszes/?tid=4754

Bánatos a szívem is,                                                        szöveg: Dura Máté szerk.: Magyarok daloskönyve. Budapest, 1906. 31. oldal

Egy hűtlen szív megcsalta.

Majd eljön még az az idő 

Hogy szeretnél engem, hej

De már akkor késő lesz,

Hant borítja szívemet.

 

18. Ballag már a vén diák tovább,                                          diákdal

Isten veletek cimborák tovább 

Ez út hazámba vissza visz,

Philiszter leszek magam is,

Tovább, tovább, tovább,

Búcsúcsókra cimborák.

 

19. Balatonon megy a hajó                                                     Szerző: ?? 

A lány szerelemre való.                                                    említés: http://epa.oszk.hu/01900/01970/00028/pdf/EPA01970_szarvas_es_videke_1891_004.pdf

Szerelem a lenne az evezője

Fejkötő a kikötője.

 

20. Befútta az utat a hó                                                          Szerzők: Tóth Kálmán – Kempelen Győző

Czéltalanul megy a Fakó,                                                                                      http://www.youtube.com/watch?v=K56eI626knE

Eleresztve a kantárja

Búbánatban a gazdája.

Betyár legény ül a lovon,

Nagyot sóhajt olykor – olykor

„Hogy így megcsal soh’se hittem,

Büntesse meg az Úristen.”

 

Akárki az istennyila

Rabol, gyilkol a határba,

A vármegye katonája

Az én lovam nyomát járja.

Betyár volt az édes apám,

Öreg apám nemkülönben,

Becsületes igaz ember

Hogy válhatnék én belőlem!

 

21. Befordultam a konyhába,                                                 Szerzők: Szabadi Frank Ignác – Petőfi Sándor

Rágyujtottam a pipámra…                                                                                      https://www.youtube.com/watch?v=RMzwS6Cm2tM

Azaz rágyujtottam volna,

Hogyha már nem égett volna.

 

A pipám javában égett,

Nem is mentem én a  végett.

Azért mentem, mert megláttam

Hogy odabenn széplány van!

 

Tüzet rakott eszemadta,

Lobogott is, a mint rakta,

Jaj, de hát még szemepárja,

Annak volt ám nagy a lángja.

 

Én beléptem ő rám nézett,

Aligha meg nem igézett,

Égő pipám kialudott,

Alvó szivem meggyulladott.

 

22. Barna kislány, csitt, csitt, csitt,                                         Szerzők: Dankó Pista – Pósa Lajos

Súgok neked valamit!                                                      eredetileg: Szőke kislány…

Viselt magad szépen,                                                      

Most vagyunk az égben,

Csitt, csitt, csi, csi csi csitt egy kicsit.

http://network.hu/szikipi/videok/miklossy_jozsef/voros_kalman_es_zenekara_miklossy_jozsef_enekel

 

23. Búra, búra bubánatra születtem,                                       A tolonc (1872) című népszínműből

Nem igazi anya nevelt fel  engem!                                     Szerzők: Tóth Ede – Rácz Pál

Mostoha, mostoha a világ is,                                                                                      http://epa.oszk.hu/00000/00003/00014/toth.htm

Száraz földben elhervad a virág is!

 

24. Búza földön dűlő után megy a lány,                                  A tót leány (1882) című népszínműből

Barna legény lépdegél az oldalán.                                     Szerzők: Balogh Tihamér – Serly Lajos

De a kislány nem szól semmit, csak irúl-pirúl.                                                                                      http://www.youtube.com/watch?v=m3jziQI_TRQ

Két nagy fülét hegyezi az iczi-piczi nyúl!

 

     Búza kalász bizalmasan integet,

Ugyan édes ülj le mellém, ha kérlek.

Barna legény szőke kis lány derekához nyúl,

Csattan a csók, de már erre

Megugrik a nyúl!

 

25. Bogár Imre, hova olyan szaporán,                                   

Azon a szép tajtékszőrű paripán?                                    

Sugár Peti lány férjhez mén,

Annak a lakodalmára megyek én.

 

Ha annak lakodalmára megyen kend

Utitársúl pisztolyt miért viszen kend?

Minek az a pisztoly betéve,

Felczifrázott kivarrt kápás nyergébe?

 

Hej, mert azt a kislány a ki férjhez mén,

Szeretőmül de sokáig bírtam én.

De elcsábították a szegényt,

Elcsábította tőlem egy gazlegény!

 

De fogadom! Nem esküszik meg véle,

Legyen véle az Úristen kegyelme!

Azért viszem én ezt a pisztolyt.

Agyonlövöm véle a gazcsábítót !

egy másik változat:  http://gramofon.nava.hu/1993184140/paros_csillag_ritkan_ragyog_az_egen__bogar_imre_hova_olyan_szaporan

 

26. Beszegődtem Tarnoczára bojtárnak,                                 Szerdahelyi József – Szigligeti Ede: Csikós (1847) című népszínműből

Jó legelője van ott a gulyának.                                         

Fizetésem 10 frt, hat karajczár

Megél abból szegényesen egy bojtár.

http://magyarnotaeloadokoldala.network.hu/video/mozsar_imre_felveteleibol/beszegodtem_tarnocara_bojtarnakmozsar_imre

 

27. Bort iszom én, nem eczetet                                             

Azt a hunczut szemeteket.

Singer varró gép

Madár fogó lép

Majd eszedbe jutok még!

 

28. Beteg az én szívem, beteg,

Orvosságot rá hol lelek?

Sem az erdőn, sem a réten

Ezer jó fű nincsen nékem!

 

29. Beh szomorú ez az élet én nékem,

Amióta elhagyott a kedvesem,

Hisz te voltál boldogságom csillaga,

Csillag nélkül – oly sötét az éjszaka!

 

30. Bíró uram adja ki a jussomat

Még az éjjel kimulatom magamat.

Úgy sincs nékem senkim e nagy világon,

Temetőben nyugszik az én virágom!

 

31. Bíró uram panaszom van

Nem szeretem én az uram,

Ha megcsókol, fáj

Ez a piczi száj.

Bíró mondja, de ha muszáj

de ha muszáj szeretni!

 

32. Budapesten nagy híre van a lánynak

Kiváltképpen a tunikás fajtának.

Ide tekint, oda tekint, az utczára akárhány,

Pedig mennyi puder van az arczán, az arczán.

 

33. Beh szeretnék rámás csizmát viselni.

Ha a kovács meg akarná vasalni.

Vasalj kovács tyuhajja,

Tíz - húsz pengő nem drága,

Majd elisszuk csingilingi

Dengelangi csárdába!

 

34. Csak egy szép lány van a világon,

Az is te vagy kedves galambom!

A jó Isten de nagyon szeret,

Hogy énnekem adott tégedet.

 

Szép virág az égő szerelem,

Piros, miként ajkad kedvesem!

Hej de annyi szépet nem terem,

Mint piczi szád édes kedvesem

 

Ha rám hajtod fürtös szép fejed,

Ha szívemen érzem szívedet

Akkor tudom, hogy az ég alatt,

Csak én vagyok a legboldogabb.

 

35. Cserebogár, sárga cserebogár

Nem kérdem én tőled, mikor lesz nyár.

Azt sem kérdem sokáig élek-e,

Csak azt mondd meg, babámé leszek-e?

 

36. Csalom ki, hívom ki,

De hiába! Nem jön ki!

Hallod-e barna lány

Megbánja ezt valaki!

Tizenhárom faluban sem

Találsz olyan legényre

Ki téged, úgy mint én

S oly igazán szeretne!

 

37. Csendes éj van

Nyugalomnak éje

A magas menny holdas, csillagos

Barna kislány

Kékszemű leányka

Drága kincsem, mit csinálsz te most?

Drága kincsem, mit csinálsz te most?

 

Engem édes álmok környékeznek,

De nem alszom, ébren álmodom!

Minden álmom egy tündér királyság,
Királysága te vagy angyalom,

Királysága te vagy angyalom.

 

38. Csárdás kis kalapot veszek,

Melléje bokrétát teszek.

Szagos lesz az utcza, merre, merre, merre járok,

Meg is szeretnek engem a lányok.

 

39. Csak titokban akarlak szeretni,

De ki kellett annak világosodni!

No de hadd tudja meg a világ,

Így is, úgy is hű leszek én tehozzád!

 

40. Csillag ragyog, holdvilág van,

Engem rózsám ne várj a kapuban!

Csillag ragyog, holdvilág van,

Engem rózsám ne várj a kapuban!

Elmar tőled engem a világ

Édesem, kedvesem,

Pedig érted dobog szivem lelkem,

Meg nem szűni sohasem, soha sem!

 

1.     De minek a szőke énnekem,

Mikor én a barnát szeretem,

Mert a barnának párja nincs,

Az a legdrágább kincs!

Hófehér keblén pihenni,

Jól esik őt átölelni,

A ki a barnát szereti.

 

Kinek a földön párja nincs,

Annak a mennyországban sincs,

De minek a szőke énnékem,

Mikor én a barnát szeretem.

Eszem a szép szemed mindenit,

Ne nézz rám, mert megvakít.

Azt a piczi szádat csókolom

Egekbe szállok angyalom.

 

2.     Dördült az ég

Villámot lő,

Villámot lő s zápor zuhog alá,

S a kis leány kunyhóm előtt

Lassan s pihegve jár!

Jöjj be kis leány,

Hív a legény.

Bús ég borúlt le rám!

Kunyhóm kicsiny, bár és szegény

Nékem s néked helyt ád.

 

3.     Darumadár jere velem!

Szállj előttem, daru szállj!

Hulló csillag a szerelem,

Fáj a szívem, nagyon fáj.

Vigyj el engem napkeletre,

Darumadár engemet,

Nem tudok én itt maradni,

Mert a szívem megreped!

 

Isten veled vén eperfa boldogságom fejfája

Hullasd, hullasd leveledet árva legény utjára.

Takarja be lábam nyomát

Hulló sárga leveled!

Ne hívogass, ne csalogass!

Mert a szívem megreped!

 

4.     Elmennék én, de nem tudom hova

Boldog én már úgysem leszek soha.

Ha az utczán végig végig megyek

Újjal mutogat reám minden gyerek.

Utczagyerek.

 

5.     Én vagyok a falu rossza egyedül,

Engem ugat minden kutya messziről!

Sem az apám, sem az anyám nem volt rossz

Csak én vagyok,l csak egyedül

Magam vagyok a gonosz!

 

6.     Eresz alatt fészkel a fecske,

Mi van a kötődbe menyecske?

Nyári piros alma bo – bo – bo – borízű

Kóstolja meg  jaj de jóizű!

 

7.     Erdők, mezők, vadligetek

Beh sokat jártam volt bennetek!

Beh sok napot éjszakával

Töltöttem a bujdosással!

 

Édesanyám is volt nékem,

Keservesen táplált engem!

Éjszaka font, nappal mosott,

Jaj beh keservesen ápolt!

 

8.     Ez az utcza, bánat utcza, 

Járat-kővel van kirakva.

Ezt is az én rózsám rakta,

Hogy én sírva járjak rajta!

De én azt már nem teszem,

Hazamegyek s lefekszem,

A kialuszom magamat

Szép rendesen!

 

A hajnali csillag ragyog,

S én még a kocsmában vagyok.

Jaj Istenem, de restellem,

Hogy reggel kell haza mennem!

De már többé nem teszem,

S hazamegyek s lefekszem

S kialuszom magamat

Szép csendesen!

 

9.     Ez a kis lány megy a kútra

Nem talál a gyalogútra!

Hajnalban, hajnal előtt,

Rózsafa nyílik a házam előtt!

 

10. Ez a pohár bujdosik,

Éljen a barátság!

Kézről-kézre adatik,

Éljen a barátság!

Éljen, éljen, éljen, éljen az

Éljen köztünk az igaz,

Éljen a barátság!

 

11. Egy rózsafán megszámláltam száz rózsát,

Századikat elküldöttem tehozzád!

Közepébe leheltem a lelkemet,

Tépd össze, ha nem szeretsz már engem!

 

A mi házunk felett csak egy csillag van.

Annak a csillagnak csak haragosa van,

Irigylik tőlem azt a csillagot,

Amely az én életemért fent ragyog!

 

12. Ejnye, ejnye kis angyalom,

De pörge a bajusza!

Talán bizony, talán bizony

Csókra volna gusztusa!

Jöjjön ide kis angyalom

Adok én!

Így is, úgy is a maga babája vagyok én.

 

13. Elöttem a határ,

Utánnam a zsandár,

Haragszik a német,

Hogy utól nem érhet!

 

14. Ég a kunyhó, ropog a nád,

Szorítsd hozzád azt a barnát.

Míg a barnát szorongatom,

Ezt a szőkét elszalasztom!

 

15. Elbolyongok sötét éjjel egymagamban messze a sík pusztába,

Oda várom a rózsámat szív szakadva fekete gyász ruhába.

Bánatim elrengeti az álom szárnya,

S álmaimban hallgatózva megszólal a bús tilinkó nótája!

 

16. Ezt a kerek erdőt járom én,

Ezt a barna kis lányt várom én.

Ez a barna kis lány viola,

Én vagyok a vigasztalója!

 

Ezt a kerek erdőt járom én,

Ezt a barna legényt várom én!

Ez a barna legény viola!

Én vagyok a viruló ága!

 

17. Egy ifjú szép kisasszony

Rajong a tisztekért!

A civilistát megveti

Habár százezret ér!

A mama már haragszik

S engedni kénytelen,

S a lánykát elviszi a

Lajdinant úr kényesen!

De nem sokáig tart

S már garnizonba megy

A lajdinant!

S ott hagyja szép nejét.

És pillangó gyanánt

Ölelget más leányt.

Az asszony sír, de kárba vész,

S a nóta vége az:

Vak vagy óh szerelem

Hályog van a szemeden,

Bizony vaksi vagy óh szerelem

Vak vagy és esztelen!

 

18. Egy öreg úr az államot

Már régen szolgálja.

Megy egy kezdő fiatalabb

A fölebbvalója:

Az öreg úr sóhajtozik,

Avangiroznék már,

Mert főnöke természetrajz szerint

Egy prolegált szamár!

 

Egy úri társaságban

Három úr együtt ferblizett,

Az egyik büszkén kivágott

Egyszerre négy tizet!

 

A másik mondja hevesen

Itt meg négy alsó!

A harmadiknak természetrajz szerint

Megjött a négy disznó.

 

19. Elkészült már Selmecz felől az az út,

Amelyen a szegény diák hazajut!

Megmutatjuk, mi az egész világnak,

Hogy nincs párja a selmeczi diáknak!

 

20. Édes anyám, ha bejösz

Édes anyám, ha bejösz

Egerbe.

A kaszárnya ablakán

A kaszárnya ablakán

Tekints be!

Ott látsz engem komisz bakaruhába,

A hajam meg rövidre

Göndör hajam rövidre lesz levágva.

 

21. Erdő, erdő jaj beh sürű erdő,

Barna kislány benne a kerülő.

Én is voltam kerülője node

Barna kis lány szeretője,

Csalfa kis angyalom

Fáj a szívem nagyon!

 

22. Elmennék én tehozzátok egy este,

Ha a kutya az ajtóban nem lenne,

Tanítsd kutyád emberségre

Ne ugasson a legényre!

Az apád, az anyád csillagát!

 

23. Egyszer van egy esztendőben karácsony

Férjhez menne a nagyságos kisasszony.

Cserebogár, cserebogár, sárga cserebogár

Ez a barna kis lány jaj be csapodár.

 

Egyszer van egy esztendőben a húsvét,

Fértjhez menne a kisasszony, de nincs pénz,

Cserebogár stb.

 

Egyszer van egy esztendőben a pünkösd

Férjhez menne a kisasszony, de nincs üst,

Cserebogár stb.

 

24. Elmentem én a szőlőbe hejretyutyutyú

Ráhágtam a venyigére hejrerutyutyutyú.

Venyigéről, venyigére hejretyú

Fáj a szívem a szőkére hejretyutyutyú.

 

25. Én magyar baka vagyok.

A nevem Lajos.

A bagóért meghalok

Leszokni bajos.

Mert a bagó drága kincs,

Minél drágább semmi nincs,

Óh bagó, jó bagó, angyali bagó.

 

Hej de a másvilágon

De rossz dolgunk lesz,

A szentek lábainál

Csepp bagó sem lesz.

De szent Péter megsegít,

S bagó fabrikát épít

Óh bagó, jó bagó, angyali bagó!

 

26. Felleg borúlt az erdőre,

Nem átkozlak ne félj tőle:

Hogyha ajkam átkot szórna

Soh’sem szerettelek volna!

 

Pedig szerettelek nagyon,

Szóval ki sem mondhatom.

Szerettelek lánggal – hévvel

Gerlemadár szerelmével.

 

27. Fel! Töltsetek fiúk s igyunk

A hon s leányokért,

Szerelmet csak a csalfa lány,

A honnak üdve várt.

Igyunk fiúk a percz miénk

Vigadni rajtunk áll,

S ha életünk mosolyg felénk,

Holnap tán a halál!

 

S ha megcsalódott a szíved,

Ha nincs, a kit szeress,

Ha bánatid feledni vágysz,

Vigaszt borban keress:

Ragadd meg pajtás a pohárt,

Siess, az óra fut,

Csak addig boldog a szíved,

Amig feledni tud.

 

28. Falu végén van egy ház

Zsidó lakik benne,

Annak van egy szép lánya

Rebeka, Rebeka a neve!

 

29. Falu végén van egy ház

Barna kis lány mit csinálsz?

Hej, csinositom magamat,

Várom a galambomat!

 

30. Felkötöm a réz sarkantyúm ,

Már én innen elmegyek.

Bogárszemű barna kislány

A jó Isten áldjon meg.

Adjon az ég oly szeretőt,

A ki téged el is, el is vesz,

Mert mikor én házasodom,

Isten tudja, mikor lesz.

 

31. Fel, fel vitézek a csatára,

A szent szabadság oltalmára.

Menydörög az ágyú

Csattog a kard

Ez lelkesiti csatára a magyart.

 

32. Fürdik a holdvilág az éj tengerében,

Méláz a haramia erdők sűrűjében.

Sűrű a füvön az éj harmatozása,

De sűrűbb két szemem könnyének hullása.

 

Baltája nyelére támaszkodva mondja,

„Miért vetettem fejem tilalmas dolgokra,

Édes anyám mindig javamat akartad,

Édes anyám, mért nem fogadtam szavadat?

 

Elhagytam házadat, földönfutó lettem,

Rablók, fosztogatók közé keveredtem,

Most is köztük élek magam szégyenére,

Ártatlan utasok nagy veszedelmére!

 

Elmennék én haza, itt hagynám ezeket,

Örömest itt hagynám! de most már nem lehet!

Édes anyám meghalt….kis házunk azóta

Régen összeroskadt…s áll az akasztófa.

 

33. Ferencz József megírta a muszkának,

Sorozza be a lányokat huszárnak.

De a muszka vissza írta levélben,

Levélben, hej, levélben,

Nem illik a csákó a lány fejére!

 

Édes anyám kiállott a kapuba,

Sírva nézi, hogy a fia katona:

Édes anyám nem leszek a magáé,

Magáé hej, magáé,

Önkéntesen leszek Ferencz Jóskáé.

 

34. Fönn leng a lobogó,

Vidám szellő lebeg,

Repül a röpke szó

Előre víg sereg!

Ajkunkra  dal terem

S zeng büszkén lelkesen,

Te érted lángolunk majálisunk!

 

Örömben részegül

A bánat és a gond,

Ki hamar töprengve ül,

Az csak futó bolond!

Előre hát fiúk!

Az „éljen „messzeség,

Te érted lángolunk, majálisunk!

 

Vigalmi mámor karja ringat,

Lelkes ajkon zeng a dal,

Fölragadja vágyainkat

S édes mámorokat sugall!

Hont, szerelmet éltet ajkunk,

E kettőért vígadunk,

Éljen, éljen hát majálisunk

Éljen, éljen hát majálisunk!

 

35. Fekete szem éjszakája

Hány csillag ragyog ki rája?

Hány csillagból áll a szemed Rózsikám?

Hogy az egész menyországgal ragyogsz rám!

 

36. Gimbelem be, gombolom be gombolom,

A lajbimat gombolom.

Harminczkét sor gomblyuk van rajta,

Azt is a Marcsa piczi keze varrta.

Varrjad babám másszor is,

Megcsókollak százszor is.

 

37. Gyászba borúlt az életem te miattad!

Csalfa kis lány, mert a szíved másnak adtad!

Ha meghalok ne borulj a koporsómra,

Megtört szívem még a sírban is sajogna!

 

38. Gyere be rózsám, gyere be,

Csak magam vagyok ide be!

Két czigány legény hedegül

Csak magam járom egyedül!

 

39. Göndör Sándor a falu betyárja,

Minden este a fonóban járja.

Minden lánynak rajta ragadt szeme,

Hej csak az a kár, hogy betyár ő kelme!

 

40. Húzd rá czigány szívetrázó hangon szóljon a nótád,

Bús, halovány, könytől ázott arczom legyen a kótád!

Száraz fádnak minden húrja

Fájdalomtól reszkessen!

Hadd sírasson, hadd zokogjon

Hűtlenné vált kedvesem!

 

41. Húzzad csak, húzzad csak keservesen,

Hogy a szívem megrepedjen!

Repedjen meg örömében, bújában

Így mulat az, kinek nincsen babája.

 

42. H kimegyek a temető sarkába,

Ráborulok édes anyám sírjára.

Kelj föl anyám, édes anyám sírodból,

Csavargó lett egyetlen egy fiadból.

 

Jaj beh bajos a szerelmet titkolni,

Tövis közül az ibolyát kiszedni.

Kiszedném én, de megszúrja kezemet,

Azt szeretem, ki az enyém nem lehet.

 

43. Házam előtt jegenyefa, de magos

tetejében dalos madár de hangos,

Dalos madár csak azt fújja énekli,

Boldog az,  ki igazán tud szeretni.

 

Ha tudtad, hogy nem szerethetsz engemet,

Mért csábítottad el az én szívemet?

Hagytál volna békét  szegény szívemnek,

Más is szeretett volna tán engemet.

 

44. Ha elmegyek nemsokára messzire,

Jutok-e majd édes rózsám eszedbe?

Gondolsz-e majd a távolból

Néha-néha kedvesedre?

Vagy elfelejtsz, mintha nem is,

Mintha nem is láttál volna engemet.

 

Azt kérdeztem a rózsámtól s nem felelt,

Csak liliom két karjával átölelt.

Keserű köny, meg édes csók

Mind azt mondják: nem feledlek sohasem!

 

45. Hét csillagból áll a Gönczöl, áll a Gönczöl szekere

Hét szeretőm volt énnékem egyszerre,

A hét közül hű csak ez az egy maradt,

Az is nyugszik temetőben gyöngyvirágos hant alatt.

 

46. Hullámzó Balaton tetején

Csolnakázik egy halász legény.

Hálóját szerencse, őt pedig kedvese

Elhagyta, el a szegényt.

 

47. Ha férfi lelkedet egy hölgyre feltevéd,

      Az üdvösséged könnyelműn tépi szét.

      Hazug szemében hord mosolyt és átkozott könyűt,

      Míg az szívedbe vágyat olt, ez égő sebet üt.

      Gondold meg és igyál!

      Örökké a világ sem áll!

      Eloszlik, mint a buborék,

      S marad, mint volt a puszta lég,

      S marad, mint volt a puszta lég.

 

48. Hej, haj 13 küllő van egy kerékbe,

Azon megyek a rózsámhoz estére,

Ha nem ereszt berúgom az ajtaját

Háj, húj átölelem vékony karcsú derekát.

 

49. Ha bemegyek, ha bemegyek a templomba,

Rávetem a szememet a papra.

Mondok neki olyan „ jó napot „

Soha, soha lenem veszi a kalapot.

 

50. Három levele van, három levele van az eperfának,

Három szeretője, három szeretője van magának!

Leszakasztom az eperfa levelét

S elszeretem a maga, elszeretem a maga szeretőjét!

 

51. Ha benyúlok pitykés lajbim zsebébe,

Azt látom, hogy egy krajczár nincsen benne.

Kiszakítok a ménesből egy csikót,

Kutya zsidó, hunczut zsidó

Majd ád érte rongy bankót.

 

52. Három istennő nagy Krétában nagy vitába estenek,

Nem tudtak megegyezni abban, hogy közülük melyik a szebb!

Evoé ! ezen istennők

Cselt használnak és mikép

Evoé ! ezen istennők csalják tőrbe, csalják tőrbe,

Csalják tőrbe a legényt!

 

53. Három csillag van az égen

Erre jere, ne mennj arra galambom,

Három szeretőm van nékem

Erre jere, ne mennj arra galambom.

Mind a három azt jelenti,

Hogy Selmeczről el kell menni

Erre jere, ne mennj arra galambom.

 

54. Ha már enyém a szíved

Hűségre még ki vágy?

Egyikből lesz a más, miként

Bimbóból lesz a szép virág.

Bimbód gondját viseljed,

Majd rózsa nő helyén.

S ha elfog a szeretkezés

Majd véle nő hűséged is!

Hogy hű nem kérdem én

Hogy az lesz van remény!

Mit ér a szerelem

Ha üres a zsebem.

A Tátinál nincsen credit,

A mámi már úgy sem segít

Mit ér stb…

 

55. Hallod –e te kőrösi lány, kőrösi lány, node kőrösi lány

A te szoknyád fodros – e mán, node fodros-e mán, node fodrod-e mán?

Jaj, jaj, jaj az átkozott

Úgy szerettem, majd megettem, mégis elhagyott.

 

56. Jön a daru, megy a gólya,

Majd ha kivirul a róna.

De nem jön meg az én kedvem,

Szomorúság rabja lettem,

Szomorúság rabja lettem.

 

57. Juhász legény, szegény juhász legény

Pénzzel teli ez a kövér erszény!

Megveszem a szegénységet tőled

S ráadásul add a szeretődet!

 

Ha ez a pénz volna csak foglaló

S még száz ennyi lenne borra való

S idadnák a világot ráadásnak,

A szeretőmet mégsem adnám másnak.

 

58. Jaj beh hunczut a német

Hogy a fene enné meg,

A tüdejét, a máját

Azt a rücskös pofáját.

 

59.       Jaj be búsan harangoznak

Harangoznak, harangoznak

Az én kedves galambomban

Galambomnak, galambomnak

Bim, bam…

 

60.       Iszogatok, dalolgatok,

Azt mondják, hogy korhely vagyok,korhely vagyok!

Szidnak engem, minden rosszat

Rám fognak az emberek !

Pedig én csak csititgatom

Pedig én csak altatgatom

Csititgatom, altatgatom

Ezt a szegény szívemet.

 

61.       Jaj be hangos a becsali csárda,

Muzsikaszó éjjel-nappal járja.

Jó bor mellett, czigány mellett

Betyárokkal énekelget

Csaplárosné kökényszemű leánya.

 

Jaj be csendes a becsali csárda,

Sem muzsika, sem dana nem járja.

Korcsmárosné lánya fázik,

Szép orczája könytől ázik

Szeretője a siralom-házban.

 

62.       Jaj be csillagos az ég,

Majd eszedbe jutok még!

De már akkor késő lesz,

Mert a szívem más lesz.

 

63.       Jaj, annak jaj, ki igazán szeret

Én Istenem tépd ki a szívemet!

Tépd ki, tépd ki én Teremtőm

S tégy egy követ oda!

Hogy ne fájjon, ne sajogjon

S ne szeressen soha!

 

Csak egy csillag ragyog fönn az égen,

Hogy nem szeretsz mért nem mondtad régen.

Nem borúlt rám egész világ

Én felettem gyászba,

Olyan nagyon, olyan mélyen

A szívem sem fájna!

 

64.       Jaj be szennyes az a maga kendője

Talán nincsen magának szeretője.

Adja ide, hadd mossam ki fehérre

S leszek én magának a szeretője.

 

65.       Jaj be hunczut a német

Hogy a fene enné meg.

A tüdejét, amáját,

Azt a hunczut pofáját.

 

66.       Káka tövén költ a ruca,

Jó földben terem a búza,

De a hol szép lány terem,

Azt a földet nem ismerem

Seholsem!

 

Kidőlt a fa mandulástúl

Elválok én a rózsámtól,

Úgy elválok a szegénytől,

Mint ősszel fa levelétől elválik.

 

67.       Kis szekeres, nagy szekeres

Mind elissza, a mit keres.

Még a szekere odajár,

Száz forintnak vége jár.

 

68.       Ki volt itt, ki volt itt?

Kinek a pipája maradt itt?

Ez a barna legény, ez volt itt,

Annak a pipája maradt itt.

 

69.       Kéket virít a nefelejts nem sárgát,

Mit tagadod és is jártam te hozzád?!

Czifra szűröm szemtanúja

Hányszor voltál kebelemre borulva!

 

Kebelemre ráborúltál s zokogtál

Ajkaimról forró csókot raboltál!

Esküdöztél égre – földre,

Hogy hű maradsz mindürükre

s megcsaltál !...

 

70.       Kossuth Lajos azt üzenete:

Elfogyott a regimentje!

Ha még egyszer azt üzeni,

Mindnyájunknak el kell menni

Éljen a magyar szabadság

Éljen a haza !

 

Esik eső karikára

Kossuth Lajos kalapjára,

Valahány csepp esik rája!

Annyi áldás szálljon rája !

Éljen a magyar szabadság!

Éljen a haza!

 

71.       Képeddel alszom el,

Képeddel ébredek

Kimondhatatlan ez

Mit érted szenvedek.

 

72.       Kétszer nyílik az akácfa virága

Meg bánod még, hogy nem szeretsz leányka!

Megbánod még, vissza sírsz engemet hej!

De szívemnek kétszer nyílnia nem lehet!

 

73.       Kék nefelejts, kék nefelejts

Virágzik a tó szélén.

Beteg  vagyok, fáj a szívem,

Nem sokáig élek én.

Hanem azért, hanem azért

Koszorút, ha meghalok

A síromra, sírhalmomra

Nefelejtsből fonjatok!

 

74.       Kis Komárom, nagy Komárom

De szép kislány ez a három.

De szeretném az egyiket

Három közül legszebbiket.

Kis Komárom, nagy Komárom.

 

75.       Kifoszlik a kendő, ha beszegve nincsen

Kifoszlik a száj, ha csókolva nincs.

Itt van a csók haj!

Nesze beszegem!

Édes, kedves rózsám csókolj meg engem.

 

76.       Ki Pest – Budának gyermeke, miként magam vagyok,

Megismerik azt mindenütt, a merre nap ragyog,

A corsón vagy a ligetben, merre járok – kelek:

Szervusz, szervusz kiált felém minden fenegyerek!

Beszédem tiszta s v érem is csak a magyarra vall,

Az ember nálunk borral él s vizet iszik a hal.

És ha kérdeznek németül miért hogy nem tudok

Vígan dalolva ma ily rövid választ adok:

„Hab’ns kein Idee”

Húzd rá te vén czigány, három a táncz:

Egy csók, egy spitz,

Mert nálunk ez a viccz.

Ki ilyen, az magyarnak született,

Kinek ilyen vére van az a magyar gyerek.

 

77.       Kalapom, kalapom csurgóra

Bort innám, sört innám, ha vóna!

Akár iszom, akár nem

Mégis csak lump diák a nevem.

 

78.       Két csillag ragyog az égen, de fénylik,

Egymást híven ide-oda kísérik.

Csak nekem nincs, nincs szeretőm,

A ki engem szeressen,

A ki engem hű csillagként ide-oda kísérjen!

 

79.       Kolozsvártól nem messze van Beregszász,

Volt szeretőm néha ötven néha száz!

Volt szeretőm néha száz is,

Hej ! csak volna most egy szál is, ha volna.

 

80.       Korcsmárosné, csaplárosné, de savanyú a bora.

Olyan mint a, olyan mint a valóságos vadalma.

Korcsmárosné cukrozza meg a borát,

Még az éjjel elszeretem a lányát.

 

81.       Korcsmárosné lánya Trézsi,

Nem akarja a bort mérni.

 

82.       Kicsiny vagyok én,

Majd megnövök én,

Esztendőre, vagy kettőre

Férjhez megyek én.

 

83.       Kis kertemben kivirított a retek,

De semmirevaló leányt szeretek.

Nem bánom én, ha semmire való is,

Semmirevaló vagyok én magam is!

 

84.       Kerek ez a zsemlye

Nem fér a zsebembe.

Haragszik a rózsám

Nem ül az ölembe

Én sem az övébe!

 

Kerek ez a zsemlye

Befér a zsebembe,

Kibékült a rózsám,

Beül az ölembe

Én is az övébe!

 

85.       Kitárom reszkető karom

Ölelni földedet,

Reá záporként hullajtom

Sürü könyemet!

Szülöttidben csalatkoztál,

Te hű s igaz valál

Hazám, hazám, hazám,

Szegény magyar hazám.

 

86.       Kié ez a tanya, de fás

Nem hallik át a kurjantás?

Vagy alusznak, vagy nem  hallják,

Vagy talán nem is akarják.

 

87.       Kilyukadt a selyem kendőm közepe, közepe, közepe

Kihullott a császár körte belőle stb

Ha kihullott mást rakatok beléje,

Úgy kínálom a rózsámat

Este a kapuba meg véle!

 

88.       Királyasszony kertje

Kivirult hajnalra,

Fehér rózsa, piros rózsa

Szőke kis lány, barna.

 

Király asszony néném

Az egekre kérném,

Azt a rózsát, piros rózsát

Jaj beh szeretném én.stb…

 

89.       Láttam a mosolygó hajnalpírt az égen,

Láttam piros rózsát kiviritni szépen!

Hófehér galambnak vércseppjét is láttam,

Hej de a te arczod mását

Bogárszemed ragyogását

Sehol, sehol, sehol sem találtam.

 

90.       Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele

S hogy lehullott, elsodorta azt az ősz hideg szele.

Rá volt írva egy levélre

Rózsámtól az üzenet:

„ Isten hozzád édes!

Isten hozzád kedves!

Élnünk együtt nem lehet!”

 

Elmúlt a tél, el a zord ősz,

ismét itt a kikelet,

Újra hajtott az a nyárfa

ezüstszínű levelet.

Arra is volt éjgyöngyharmattal

írva egy üzenet:

„ Isten hozzád édes!

Isten hozzád kedves!

Élnünk együtt nem lehet!”

 

91.       Látod rózsám, látod

Ezt a gyufaszálat:

Majd ha kivirágzik,

Akkor leszek párod!

 

92.       Lehullt a sárguló levél

Lehullt a rózsa szál,

S a sír felett keserg a szél,

Közel van a halál!

Isten veled szép angyalom,

Utószor látsz talán,

S ha rám borul a sírhalom,

Gondolsz-e néha rám ?...

Gondolsz-e néha rám ?...

 

93.       Lekaszálták már a rétet,

S nem hagytak rajt virágot.

Meguntatták már én velem,

Ezt a czudar világot!

Olyan vagyok, miként ősszel,

A sárguló falevél.

Csakhogy az én éltem fája,

Több tavaszt már nem remél.

 

94.       Lyukasa az istállóm teteje,

Kilopták a lovam belőle,

Kilopták a lovam a Fakót

Nem az  a szeretőm a ki volt!

 

95.       Magasan repül a daru, szépen szól,

Haragszik rám az én rózsám, mert nem szól.

Ne haragudj édes rózsám sokáig,

Tied leszek el sem hagylak koporsóm bezártáig!

 

96.       Mátra hegye vadvirágos tövénél

Halványszínű kék ibolyát szedtem én.

De széttéptem, mert nincs, kinek odadjam,

Az én kedves kis tubicám messze van.

 

Mátra hegye vadvirágos tövénél

Gondolkozva a nagy fűben ültem én.

Száll a felhő, száll, száll messze elrepül,

Gondolkozni tanítalak hűségrűl.

 

97.       Maros vize folyik csendesen,

Borulj az ölembe kedvesem!

Nem borulok, van már nékem szeretőm,

Szüret után lesz az esküvőm!

 

98.       Megérem még azt az időt,

Sírva mégy el házam előtt.

Megöleled kapum fáját

Úgy síratod, úgy zokogod a gazdáját, de késő!

 

99.       Már Selmeczen, már Selmeczen végig menni nem lehet.

Még azt mondják, még azt mondják, hogy szeretőt keresek.

Nem kell nékem, van már nékem szép szeretőm egy barna.

 

100.  Megverek valakit

Vagy engem valaki.

Der az én rózsámat

Ne szeresse senki!

 

101.  Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára,

Kanizsáról, Kanizsáról Boszniába

Elől megy a masiniszta,

Hajj, tyuhajj, ki a gőzöst igazítja!

 

Megy a diák, megy a diák iskolába,

Iskolából, iskolából a korcsmába.

Elől megy a maturista,

Hajj! tyuhajj, ki a kannát igazítja!

 

102.  Megérett már a tök

Nincsen rajta több.

Benőtt már a fejünk lágya

Készülünk a maturára!

 

103.  Megüzente a babám,

Hogy nem szeret igazán

Hogy nem szeret, hogy nem szeret igazán!

Ha nem szeret, én sem őt

Találok még szeretőt

Minden újjamra kettőt.

 

104.  Megy a juhász szamáron,

Földig ér a lába,

Nagy a legény, de nagyobb

Boldogtalansága!

 

105.  Miskolcz mellett van egy árok,

Szeretnek engem a lányok

Fájdalom stb…

 

106.  Mikor a faluban delet harangoznak,

Akkor is azt hiszem, hogy halottat hoznak.

Bárcsak úgy is volna

Temetésre szólna!

Temetőbe, mikor engem visznek sírba!

 

107.  Megüzentem a fenének hajnalra,

Hogy a németet enné meg hajnalra.

Ha megeszi, úgy egye meg,

Hogy a császárján kezdje meg hajnalra!

 

108.  Mikor egy-egy csillag támad

Mélyen elfog a búbánat!

Mindig az jut az eszembe,

Ez is a földről ment az égbe!

 

Édes anyám drága képe

Reszket ott a csillag-fénybe.

Addig nézem jó anyámat,

Míg a szemem könybe lábad.

 

109.  Mikor nekem muzsikálnak

fáj a szívem, fáj a szívem

fáj a szívem fenékig.

El nem tudom felejteni

szeretőmet, szeretőmet,

szeretőmet a régit.

 

Akkor is úgy muzsikáltak

Úgy vitték esküvőre,

Hej pedig fogadta, azt mondogatta,

Hogy hű marad örökre!

 

110.  Megy a kocsi, megy a szekér agyagért, agyagért,

Majd meghalok édes rózsám magáért, magáért!

Ej, haj nem bánom

Nekem is van virágom

Ej, haj hazahoztam a nyáron!

 

111.  Mikor én a dalos madarat hallgattam,

Rád gondolok édes rózsám, galambom.

Szerelemről szól a dalos madárka

Mintha csak az én szívemből

Bánatos szívemből szólalna.

Dalli, dalli dal

Az már régi baj!

Hogy a kis lány szíve olyan

mint az írós vaj!

Könnyen megterem

Benne szerelem!

Mit tagadom már egy éve már

Megtörtént velem!

 

112.  Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány,

Hát az a csak bogárszemű barna lány?!

Engem is megbűvölt egy boszorkány,

Egy szegedi bogárszemű barna lány!

 

113.  Mondanék én magának valamit,

Vallanék én szerelmet igazit.

Sírból fakadó igazt, igazt, igazt, igazán

Ne járass magad után!

 

114.  Multadban nincs öröm,

Jövődben nincs remény

Hanyatló szép hazám

Miattad vérzem én!

 

115.  Nem volt párja a faluban Kerekes Andrásnak,

Siratták is a leányok, vitték katonának.

Hej, de legjobban siratta

Szeretője Piros Panna,

Szeretője Piros Panna!

 

116.  Nem jó minden este a faluba eljárni,

Legényeknek a lányokkal, szép lányokkal cziczázni,

Én is addig, addig, addig cziczáztam,

Még nem rabja lettem ej haj foglya lettem

Egy szép barna kis lánynak.

 

117.  Nagyapám, míg ifjú volt,

Szerette ő a jót,

Egy holdvilágos éjszakán

Nagyot czuppantott Nánindiján.

És a mikor czuppantott

Fülemüle csattogott.

És azóta mindig hallom,

Mint hangzik felém:

Csak azért, csak azért, csak azért

Szólj, dalolj fülemülém,

Csak azért, csak azért,csak azért,

Szólj és dalolj fülemülénk!

 

118.  Nincsen csillag, mind lehullott az égről

Nincs szeretőm, mind elhagyott hűtlenűl.

Hull az eső, zápor eső hull a magas egekbül

Boldogtalan csak én vagyok egyedül.

 

119.  Néma hölgy fut a nagy éjszakán,

Kisdedének arcza halovány.

De fény villan, mint a szem vete,

Karján alszik kisded gyermeke.

 

Napkeletről jő az éji hold,

Álmából a gyermek felsikolt

És szobára a szülő kebel

Belsejéből fájdalom felel. stb

 

120.  Nem akar az ökörcsorda legelni

Nem akar a kis angyalom szeretni.

Sírva kértem, hogy szeressen engemet,

De ő arra, azt felelte, nem lehet.

 

121.  Nefelejtset ültettem,

Barna kis lányt szerettem.

Nefelejtsnek hívnak engem,

El ne felejts kis angyalom soha engem.

 

122.  Nézz rózsám a szemembe !

Mit olvasol belőle?

Ugy-e azt mondja,

Ugy-e azt mondja

Te vagy az angyalok ragyogó csillaga.

 

123.  Nagypénteken mossa holló a fiát,

Ez a világ kígyót, békát rám kiált.

Mondja meg hát ez a világ szemembe,

Kinek mit vétettem én életembe?

 

124.  Nézlek, nézlek, de hiába nézlek

Nem való vagy te szegény legénynek!

Rád sem merem a szememet vetni,

szegény vagyok nem szabad szeretni.

 

125.  Nemzetőrré lettem  rozikám

Ugye illik most a csókod rám?

Jobb karommal védem a hazát,

Téged a ballal ölellek át.

 

126.  Nincs cserepes tanyám,

Sem csűröm sem gulyám nékem,

Kőből a nyoszolyám,

Nemkülönben párnám nékem.

Az éjszaka a pártfogóm,

Zápor mossa a takarók fehérre!

Mégis ezer pengőforint

Kitűzve fejemre!

De az igaz betyár

Nem kerül oly könnyen kézre.

 

127.  Nincs mennyország sem pokol,

Még a pap is udvarol.

Hát a szegény diák legény

Mért nem udvarolna szegény.

 

128.  Nem házasodom meg soha,

Nem leszek asszony bolondja.

Hogy engem egy asszony

Komandirozgasson

Olyan nincs a sifonérba!

 

129.  Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom

Ott esküdtél, ott fogadtál hűséget kis angyalom!

Hűtlen lettél, mással élet világod,

Mától rózsám, ez az oka, hogy a malom megállott.

 

130.  Nem loptam én életembe,

Csak egy csikót Debreczenbe.

Mégis rám verték a vasat,

Fájó szívem majd meghasad.

 

131.  Nékem olyan asszony kell,

Ha beteg is keljen fel!

Főzze meg a vacsorát,

Úgy várja várja, úgy várja

várja, úgy várja haza az urát.

 

132.  Ott hol a Mátra ölén epedőn szól olykor a pásztori síp

Ott hol a Mátra ölén epedőn szól olykor a pásztori síp

Késő éjjelen át

Késő éjjelen át

Víg csörgéssel ömledezve

Folydogál egy kis patak.

A kis pataknak partja mellett

Aranyos lombfák ringanak,

Ott fekszik egy egyszerű ház.

Oda vágyik a képzeletem

Ott hallám a szót előszőr,

Édes, kedves gyermekem.

 

133.  Október hó elején be kell rukkolnom,

Megfúják a trombitát lóra kell ülni.

Ne sirass rózsám vissza jövök még

            Vissza hoz még engem a csillagos ég.

 

134.  Ördög bujjék komám asszony papucsába.

Mért vitt engem tegnap a kocsmába!

Annyit itatott velem,

Hogy a világ forgott  velem

Komámasszony.

 

135.  Páros élet a legszebb a világon,

Párosával ül a madár az ágon.

Nem bánom én akármit is beszélnek

Fülem mellett kieresztem a szélnek!

Lassan kis lány a fagyon,

Hogy ne kopogjon nagyon,

Páros élet legszebb a világon.

 

136.  Párosa csillag az ég alján,

Egyik fényes, másik halvány.

Én nem tudom, miért fáj a szivem?

Mikor azt a két csillagot nézem.

 

Amelyik oly szépen ragyog

Az lesz a te csillagod.

Mellette, a melyik alig látszik,

Az a halvány, az enyém a másik.

 

137.  Pántlikás kalapom fujdogálja a szél,

Köszönöm galambom, hogy eddig szerettél.

A míg engem szerettél

Piros csizmát viseltél.

De mióta nem szeretsz

Mezitláb is ellehetsz.

 

138.  Peng a kasza, mikor fenik,

Sír a kis lány, mikor verik.

Ne haragudj te kis árva,

Tied leszek nemsokára.

 

139.  Piros bort ittam az este ragyogós csillagom, galambom,

Most is részeg vagyok tőle ragyogós csillagom, galambom.

A lábamon alig-alig állok,

Mégis szeretnek a lányok ragyogós csillagom, galambom.

 

140.  Piros rózsa, sárga rózsa most nyílik

Az én rózsám lakodalmát most ülik.

Én is elmegyek a lakodalmára,

Megcsókolom menyasszony korába.

 

141.  Piros, piros, piros

Háromszor is piros.

Piros bort az üvegbe.

piros, piros, piros,

Háromszor is piros,

Piros lányt az ölembe.

Gömbölyű kis karja

Vállamat takarja

Megcsókolnám, de ő nem akarja.

 

142.  Rám se nézett, mikor én őt megláttam,

Hej pedig, hogy rám tekintsen bevártam.

Megfogadtam, én sem nézek reája,

Mégis, mégis majd meghalok utána.

 

143.  Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs,

Ritka kis lány, a ki takaros,

Lám az enyém, lám az enyém takaros

Iczike, piczike aranyos!

 

144.  Hej te Kati, Kati, Kati

Mondd meg az anyádnak:

Ha egy kicsit nagyobb volnál,

Mindjárt megcsókolnálak.

 

145.  Sirassatok, ha meghalok,

Bánatos csalogány dalok.

És ti hervatag levelek

Temessetek el engemet!

Szemfedőm a bánat legyen,

Úgy sincs nekem más egyebem.

Hogy ne legyél olyan árva

Felviszem a másvilágra!

 

146.  Soh’ sem tudtam, hogy mi az a szerelem,

Csak mióta azt a kis lányt szeretem!

Sápadt a hold, a hold sápadt ni – ni – ni

Ez is a mi boldogságunk irigyli.

 

Deres a fű kis Pej lovam ne egyél!

Még az éjjel a rózsámhoz elvigyél!

Vigyél, vigyél kis Pej lovam odáig

Hogy ne fájjon árva szívem sokáig!

 

147.  Szomszédunkban minden ablak tárva

Az ablakban patyolatszín párna,

Barna kis lány könyököl ki rajta,

Angyal fejét tenyerébe hajtja!

 

Hová nézhet két szép szemed párja?

Talán bizony szeretőjét várja?

Nézzen reám s áldja meg az Isten,

Nálam hívebb szeretője nincsen.

 

148.  Száll a madár, hull a levél, itt az ősz.

Kebelemre barna kis lány mért nem jössz?

Reménységem, mint a madás,

Mint a levél messze alászáll,

Mert nem jössz!

 

Lelkemet is belepte a búbánat,

Könyüm pereg sóhajom száll utánad!

Ha rám borúlsz elmúl a tél,

Csak szeretnél, csak te jönnél keblemre.

 

149.  Szálldogál a fecske, de vissza jő este fészkébe!

Hej sietek én is rózsám keblére!

Nem kell nekem senki megúnt babája

Akármilyen szép is, akármilyen jó is – hiába.

 

150.  Sárga csikó, sárga nyereg rajta,

Ez a kis lány jaj de nagyon árva.

Ez a kis lány nem lesz mindig árva

Szüret után én leszek a párja!

 

151.  Szerencse fel, szerencse le,

Ilyen a bányász élete.

Váratlanul támadja meg,

Mint bércztetőt a fergeteg!

Nem kincs után vágyódom én,

Bányász kis lányt óhajtok én.

Bányász kis lányt óhajt szívem,

Ki szívemben bányász legyen.

S hogyha majd a föld ölében,

Végóránkat éljük

Isten kezében életünk,

Megsegít, ha kérjük!

S te kis lány ne bánkódjál,

Bányásznak halni szép halál.

Egekbe szállni föl – föl,

Szerencse föl, szerencse föl

Szerencse föl.

 

152.  Száraz az akáczfa,

Nincsen virág rajta.

Rakd meg németekkel,

Kösd meg kötelekkel

Majd lesz virág rajta!

 

153.  Szeretnék szántani

Hat ökröt hajtani

Ha a rózsám jönne

Az ekét tartani! stb…

 

154.  Szakítottam rózsát tövis nélkül,

Szeretek egy kis lányt tiszta szívbül!

Ámbár nem az enyém, de még lehet,

Ha az Isten csak egy kicsit szeret.

 

155.  Sajó kutyám jaj beh mélyen aluszol,

Nem láttad – e rózsám jönni valahol?

Máskor vakkantottál egyet- vagy kettőt,

Mikor láttad jönni a hű szeretőt.

 

156.  Szép élet volt, s régen tűnt el

S te csak játsztál a szívemmel.

Női hűség: tündérálom

Szerettelek s ez halálom!

 

157.  Sulli, sulli, sullarum, sullarum haj!

Sulli, sulli, sullarum, sullarum haj!

Hej ricza, ricza, ricza, ricsa, kukoricza, repcze.

Megcsókollak édes rózsám akár máma este!

 

158.  Szeretlek szerelmem

Tied egész valóm!

Te vagy egész világom,

Éltető napom!

Ha bájos arczod látom

Ha szép szemed csodálom,

Csak ámulok, csak bámulok,

Hogy szólni sem tudok.

Kipi – kopi – kopi úgy dobog a szívem

Kipi – kopi – kopi , hogy szeret a szívem

Kipi – kopi – kopi édes drága kincsem.

 

159.  Szomorúan szól a magyar nóta,

Hej de másképp, hogy mikép is szólna?

Nem tudom én mi van ezen népen?

Sírva vigad már a magyar régen.

 

160.  Szomorúan zúg a szellő az erdőn,

Mintha most is künn járnék a temetőn.

Fáj a szívem, fáj a lelkem,

Az hagyott el, kit szerettem.

Minek is van szerelem a világon.

 

Ha megkondúl az estharang imára

Jaj beh sokat sóhajtozom utána…

Ahány csillag van az égen,

Mindannyitól sírva kérdem:

Minek is van szerelem a világon!!

 

161.  Sír a kis lány a Balaton partján

Mert elhagyta szeretője csalfán.

Ne sírj kis lány olyan keservesen

Imádkozzál s megsegít az Isten.

 

162.  Száraz ágon vadgerlicze turbékol.

Keresnék én szeretőt, ha tudnék hol.

Levetném én e gyászruhát, ezt a bút,

Vigan fonnék homlokomra koszorút.

 

163.  Szomorú fűz hervadt lombja

Ráhajlik a sírhalomra.

Kis madárka zeng az ágon,

Temetőbe sírba vágyom,

Temetőbe sírba vágyom.

Sírba vágyom!

 

164.  Szomorú fűz ága hajlik a virágra,

Fáj a szívem érted falú szép leánya.

Fáj a szívem érted, de te azt nem bánod,

Van néked nálamnál gyönyörűbb virágod?

 

165.  Sárga uborkának zöld a levele,

Ennek a kis lánynak nincs szeretője.

Ha nincs néki majd lesz neki,

Jó az Isten majd segít neki!

 

166.  Szőke legényt soha ne szeress

Mert a szőke csapodár lehet,

Barna legényt, barna legényt azt szeretheted,

Mert a barna jó férjed lehet!

 

 

167.  Sujt az átok, mert szerettelek

Éjjel – nappal érted szenvedek.

Sujt az átok és a bána tér

Elrabolták szívem nyugalmát ér.

 

168.  Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni

Szabad nékem nagypénteken szeretőt tartani.

Ej haj nem bánom,

Nekem is van virágom,

Ej haj leszakasztom a nyáron!

 

 

169.  Széna, széna  terem a réten, a réten

Megcsókollak édes rózsám a héten, a héten.

Piros alma gömbölyű, gömbölyű, gömbölyű

Az én rózsám jaj be nagyon gyönyörű!

 

170.  Söprik a pápai utczát

Masíroznak a katonák.

Tizenhat esztendős barna kis lány

Megyen a regement után.

 

Kérdi tőle a kapitány

Hová, hová barna kis lány:

Ne kérdje azt tőlem a kapitány

Megyek a szeretőm után!

 

171.  Stiriában egy faluban az történt,

Pálffy huszárt karabélyból meglőtték.

Karabélyból ment a golyó szívébe,

Arczra borult a szoba kozepébe.

 

172.  Selmecz végén két vasvilla

Mégis bejött a kolera.

Sem zsidókra, sem papokra

Csak a szegény diákokra.

Ej haj igyunk rája!

Úgyis elnyel a sír szája

Ott lesz fáradt testünk csendes tanyája.

 

173.  Szederke, szederke felkúszott a fára

Minden barna kis lány vigyázzon magára!

Vigyázzon magára a mai világba !

Hogy meg ne csalja, csalja a kedves babája!

 

Két út van előttem, melyiken induljak?

Két szép szeretőm van, melyiktől búcsúzzak?

A szőkét ölelem a barna haragszik,

Az én szegény szívem soha meg nem nyugszik.

 

174.  Tavasz elmúlt, a rózsának lehullott a szép virága

Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos lesz hazádnak szabadsága!

Mi néked fáj, nekünk is fáj,

Terhünket viselni bajos?

De Istenünk segíteni fog,

Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos!!

 

175.  Tudom már, tudom már

A babámat megölelni tudom már.

Úgy hallgattam szavára,

Mint a szívem sugallatára.

Tudom már, tudom már stb.

 

176.  Tenger csillag ragyog az égen

Egy sem olyan fényes énnékem,

Mint mikor a rózsám a szemembe néz,

Szemem világa bele – bele vész.

Hej ide, hej oda, hej ide, hej oda

Hej ide, hej oda, ide – oda néz.

Ha a rózsám a szemembe néz,

Szemem világa bele – bele vész!

 

177.  Túl a Tiszán selyem kendő integet,

Által mennék kedves rózsám nem lehet.

Széles a víz nincsen sajka,

Nem mehetek által rajta

Tehozzád!

 

178.  Télen nagyon hideg van,

Nyáron nagyon meleg van,

Soha nincsen jó idő

Mikor esik az eső.

Tara- ua.stb.

 

179.  Tele van a kis ablakom virággal,

Nem törődöm én az egész világgal.

Felfordulhat ez az egész világ én tőlem

Csak te rózsám ne fordulj el én tőlem!

 

180.  Túl a nagy Kriván

Zólyomi határon

Erdős – bérczes szép völgyében

fekszik szép hazám!

Onnan indúl útnak

A vándor – tarisznya

És bejárván a világot

Vígan így kiált: stb.

 

181.  Tisza partján van egy hajó kikötve,

Benne fekszik egy szép lány megölve.

Jertek lányok öltöztessük bíborba,

Temessük el, temessük el rozmaringos bokorba!

 

182.  Túri vásár sátor nélkül

Mit ér a lány….. nélkül

Sej haj, göndör a babám,

Szeret is az engem igazán!

 

183.  Teljes – teli ibolya

Nyílott egy kis rózsafa tövébe!

Arra mentem a múltkor

Éppen kilenc órakor

A sötétben.

Loptam egy kis csokorra valót,

Kaptam is egy jó kis útravalót,

A kertész megfogott,

Jól össze pirongatott

A sötétbe.

 

Zálogot vesz azt mondja

kötények adjam oda

A sötétbe!

De megfogott a kertész legény

Csókja czuppant ajkam közepén

Romoljon meg a dolga

Mit tehettem én róla.

A sötétben

 

184.  Ugyan rózsám hány esztendős lehettél?

Mikor engem először megszerettél?

Tizenkilenc meg egy fertály,

Meg egy negyed, meg egy fél,

Körülbelül húsz esztendős lehettél!

 

185.  Vásárhelyi sétatéren Béla czigány muzsikál

Hajlik ide – hajlik oda liliom szál, rózsa szál.

Én felém is hajladozott, mosolygott egy rózsa,

Bár sohase hajladozott, sose mosolygott volna!

 

Béla czigány jó barátom, ne sajnáld a hegedűd!

Szerelemről, boldogságról játszsz nekem egy gyönyörűt.

Muzsikáld a szívét hozzám ennek a kis lánynak,

Te meg édes ide hallgass, néked muzsikálnak!

 

186.  Vékony héjja van a piros almának,

Gyönge szíve van az édes anyámnak.

Édes anyám gyönge szíve meghasad,

Hogy a fia katonának benn marad!

 

187.  Végig mentem az ormándi temetőn

Elvesztettem, elvesztettem,

Piros bársony keszkenőm.

Piros bársony keszkenőmet nem bánom,

Csak a régi, csak a régi, csak a régi szeretőmet sajnálom!

 

188.  Volt nekem egy szép szeretőm

Bogár szemű barna kis lány,

De ő elment messze – messze én tőlem,

Hull a fának a levele,

De a szívem csak ő vele,

Csak ő vele, csak ő vele van tele!

Hozd vissza őt enyhe szellő,

Szép tavasz, virágos erdő,

Hisz én őtet oly igazán szeretem!

Mondjátok, hogy beteg vagyok

Bánatomban meg is halok

Ha őt vissza nem adjátok

Énnékem!

 

189.  Volt szeretőm de már nincsen

Ő volt az én drága kincsem!

De mióta már nem szeret,

Meguntam az életem,

Meguntam az életem.

 

190.  Volt szeretőm tizenhárom.

Tíz elhagyott maradt három.

Kettő megcsalt maradt még egy,

maradt még egy…

Azt az egyet bizony Isten,

Bizony Isten én csalom meg!

 

191.  Volt nekem egy daruszőrű paripám

De eladta a szegedi kapitány.

Ott se voltam az áldomás ivásnál

No de sebaj, több is veszett Mohácsnál!

 

192.  Zsindelyezik a kaszárnya tetejét

Oda viszik a legények elejét.

Marad itthon kettő – három nyomorult!

Rátok lányok még az ég is beborult!

 

193.  Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapu festve

Oda jár a babám minden este!

Tegnap este nem győztem őt várni,

Bekellett a, bekellett a rácsos kaput zárni!

 

194.  Zavaros a Bodrog, ha megárad,

Bodrog partján búsulok utánad!

Ne keseregj rózsám, szívem párja

Tied leszek így is – úgy is nemsokára!