Hegedüs Géza ”Verses-Könyv” 1860

 

 

Hegedüs János körmendi ügyvéd és Schricker Margit negyedik gyermeke 1854. március 6-án született, és a Géza János nevet kapta a keresztségben. Idősebb testvérei közül ketten már csecsemőkorban meghaltak, csak nővére, Karolina maradt életben. Később még két öccse született (Elek és Béla), akik mindketten megérték a felnőttkort.

 

A családi iratok között fennmaradt egy papírlapokból összefűzött füzetecske. Talán az iskolába készülő kisfiúnak készítették szülei. A körmendi református halotti anyakönyv tanúsága szerint azonban Hegedüs Géza János 1860. november 2-án meghalt. Valaki – talán az édesapa – mégis folytatta a füzetet. A legutolsó lap alján az 1861. április 12. dátum olvasható.

 

Az első oldalakon olvasható verseknek (A tavasz, A páva, A madárka és a gyermek, Isten nevében, Az évszakok) nem találtuk sehol nyomát, ezért lehetséges, hogy ezek Hegedüs János saját költeményei. Az „Oskolába örömest” kezdetű versike szintén saját szerzemény lehet, és talán Géza fia írta le. Ezt két imádság-szerű gyermekvers követi (Jó reggel, Isten mi atyánk). Két német nyelvű vers is helyet kapott a kis füzetben (Gott der Herr, Abschied), majd Thaly Kálmán Árpád apánk című verse következik, amely a korban népszerű nóta volt Simonffy Kálmán megzenésítésében. A „Verses-Könyv” Vörösmarty Szózatával zárul.