|
Hegedüs János (1819–1870) ügyvéd Egyházasrádóc – Pápa
– Körmend – Szentgotthárd |
Hegedüs János (1725?-1790?) Hegedüs János (1763–1803) Hegedüs Mihály (1797–1827) → Hegedüs
János (1819–1870) Hegedüs
Béla (1858–1945) dr. Hegedüs
Ödön (1905–1997) |
1819. február
12-én született Egyházasrádócon. Apját
(Hegedüs Mihály,
1797–1827) tragikusan korán elveszítette. Nyolc éves
korától édesanyja, szül. Magyar Katalin
(1797–1841) nevelte. Mihály nevű testvére
(1820–21) az egy éves kort sem érte meg,
húgáról, Teréziáról (*1825) pedig
csak a születési bejegyzést találtuk meg az egyházasrádóci református
anyakönyvben.
Első férje halála
után néhány évvel Magyar Katalin újra
férjhez ment Fábján
Mihály rádóci pékhez,
akitől két gyermeke született, Mihály (*1828) és
Mária (*1830).
Hegedüs János az egyházasrádóci
elemi iskolai évek után a pápai református
kollégiumban folytatta tanulmányait. 1833. november 9-én
kezdte a „grammatikai” osztályt 30 krajcár
tandíj befizetése után. [Köblös József
szerk.: A pápai református
kollégium diákjai 1585-1861. Pápa, 2006. 566.] A
kollégium feljegyzései szerint az 1837/38-as tanévben az
V. gimnáziumi osztályba járt (gondviselő: özv.
Magyar Katalin), 1838/39. VI. gimn., 1839/40 és 1840/41-ről nincs
adat, 1841/42-es tanévben III. éves (gondnok: Zábrák
Zsuzsa, lakhely: Rádócz), 1842/43-ban
IV. éves (lakhely: Körmend). [Pápai református
kollégium levéltárosának levele Hegedüs
Gyulának, 1987] Ezekben az években tanult 
Pápán
Jókai Mór és Petőfi Sándor is: a
kollégium névsorai szerint 1842 augusztusában Hegedüs
János III. éves, Jókai Móricz II. éves,
Petrovics Sándor pedig I. éves volt. [Köblös szerk.
273-275.] Bizonyára személyesen is ismerték
egymást, hiszen összesen 202 diák tanult a
kollégiumban.
A pápai
kollégium elvégzése után Hegedüs János
ügyvédként kezdett dolgozni Körmenden. 1851.
február 9-én kötött házasságot Sopronban Schricker Karolina Margittal. Carolina
Margaretha (1831–1861) nagyapja a
bajorországi Weissenstadt
városából költözött Sopronba a 19.
század első évtizedében, édesanyja (Susanna Josepha Krug, 1803-1875) révén pedig több neves
soproni polgárcsaláddal rokonságban állt (Thirring, Trogmayer stb.). Schricker Margit ősfája itt található. Dédapja
és dédanyja portréja (Ferdinand Krug,
kereskedő, 1716-1787, Eva Maria Trogmayer,
1720-1790) ma is látható a soproni múzeumban.
A Hegedüs-Schricker
házaspárnak hat gyermeke született, de csak hárman
élték meg a felnőttkort. Talán a soproni németek
szokását követték abban, hogy mindegyik gyermek
két keresztnevet kapott. Ez a lelkész számára is
szokatlan lehetett, mert az anyakönyvbe minden alkalommal beírta:
„kettős név”. Első fiukat, Gyula Károlyt
1851. október 20-án keresztelték Körmenden. Néhány hónappal
később a büszke apa a következő sorokat írta
róla egy levelében:
„a Gyula fiam már fütyül, ezenteg lesz kinja a Soproni
leányoknak.”
Az elsőszülött
fiú azonban hét hetesen meghalt. A következő
Hegedüs-fiú, Gusztáv János szintén csak
két hónapot élt (1853). 1854-ben született
Hegedüs Géza János. A családi iratok között
fennmaradt egy kis kézzel írt „Verses-könyv” az
1860. május 30-i dátummal a címlapján, melyen
szerepel a Hegedüs Géza név. Talán az iskolába
készülő kisfiúnak készítették
szülei. (A képre kattintva megtekinthetők a füzet
oldalai.)
A körmendi
anyakönyv tanúsága szerint azonban Géza ugyanez
év november 2-án meghalt. A két legkisebb fiú
megérte a felnőttkort. Elek Konrád (*1855) az 1880-as
években Bécsbe költözött, és ott is halt
meg 1944-ben. (Elekről semmit sem tudott a családi
emlékezet. Amit életéről sikerült megtudnunk,
itt olvasható: Elek nyomában.)
1857-ben született János és Karolina egyetlen leánya,
aki anyja után a Karolina Anna nevet kapta. Később egy
német tanítóhoz, Johann Weisshez ment
feleségül, akitől két gyermeke született, Paula
és Richárd. A Hegedüs-Schricker
házaspár legkisebb fia, Ödön Béla, 1858-ban
született – ő a családfán is szereplő Hegedüs Béla.
A család
Körmenden élt a Keputi (ma:
Mátyás király) utcában. A Vas megyei kataszteri
térképen (1857) világosan kivehető Hegedüs
János neve a ház alaprajza mellett, a várost
környező földeken pedig volt néhány szántója
is:
(forrás: http://mapire.eu)
A ház ma is
áll, a mai cím: Mátyás király u. 12.
Később (1897-ben) ugyanitt született Németh
Mária operaénekes:
Hegedüs János az
1848/49-es szabadságharc idején is a városban maradt. A Kossuth Hírlapja című
folyóirat 1848. október 5-i számában a
következő sorok jelentek meg:
(forrás: arcanum.hu)
Hegedüs János
aktívan részt vett a helyi kálvinista egyház
életében. 1861-ben az őrségi református
egyház jegyzőjévé választották.
Erről a Protestáns
Egyházi és Iskolai Lapok 1861. szeptember 15-i
számában olvashatunk „Az őrségi helvét
hitvallású egyházmegye közgyűlése”
című cikkben: „Tartatott f. é.
augustus 6-án, a körmendi helv. hitvallásuak csinos
templomában, n. t. Mozgay
Sámuel esperes és t. Chernel
Gusztáv segédgondnok urak iker-elnöklete alatt. (…)
Először is az újonnan választott e. m.
jegyző, jelesen egyházi
részről t. Gueth Sándor f. őri lelkész, világi részről
t. Hegedüs János ügyvéd – urak eskettettek fel s
foglalták el helyüket.” [c. 1084]
(forrás: arcanum.hu)
Ugyanebben az évben
meghalt felesége, Karolina. Mindössze 30 éves volt.
Tíz éves házasságuk alatt hat gyermeket szült,
akik közül ekkor már csak hárman éltek.
(forrás: www.oskereso.hu)
Ezt követően
Hegedüs János neve a református egyház névtáraiban
jelenik meg – 1868-ban még mindig körmendi
ügyvédként hivatkoznak rá. A körmendi
református halotti anyakönyvben azonban már nem
körmendi, hanem szentgotthárdi lakosként szerepel. A
bejegyzés szerint 1870. január 23-án halt meg
Szentgotthárdon tüdőlobban (azaz
tüdőgyulladásban), és a körmendi lelkész
temette el ugyanott.
Érdekes, hogy a
családi hagyomány úgy tudta, a
Hegedüs-házaspár lovaskocsi-balesetben vesztette
életét. Ezzel szemben az anyakönyvek arról
tudósítanak, hogy mindketten betegségben haltak meg,
Karolina 30 évesen bélgyulladásban, János 50
évesen tüdőgyulladásban. Három életben
maradt gyermekük a soproni Schricker-családhoz
került, és ott nőtt fel.
Képek:
Hegedüs Jánosné szül. Carolina Margaretha Schricker
Hegedüs János mellénye a 19.
század közepéről
Hegedüs János jegyzetfüzetének
elő- és hátlapja. Az eredeti bőr borító
helyére gyöngyhímzés került – talán
felesége készítette?
Néhány lap a jegyzetfüzetből.
Az egyik oldalon világosan kivehető az [1]851-es
évszám:
