A Vas vármegyei Hegedüs családok

A Vas vármegyei Hegedüs családok

→ Hegedüsök Vas vármegyében

Hegedüs János (1725?-1790?)

Hegedüs János (1763–1803)

Hegedüs Mihály (1797–1827)

Hegedüs János (1819–1870)

Hegedüs Béla (1858–1945)

dr. Hegedüs Ödön (1905–1997)

big_varmpic_Vas-001

Az anyakönyvek tanúsága szerint Hegedüs-őseink a 18. században Vas vármegyében éltek egy Hidashollós nevű faluban (ma: Egyházashollós). Mivel a református vallást követték, igen valószínű, hogy a felsőőri (ma: Oberwart, Ausztria) Hegedüs-családtól származtak. Vas vármegye lakossága ugyanis nagyrészt katolikus volt ekkoriban, reformátusok szinte csak Felsőőrön éltek.

Felsőőrön a Hegedüs név először Mátyás király egy 1482. július 17-én kelt oklevélben fordul elő. A határviszály ügyében kiadott okirat felsorolja a felsőőri családfőket, köztük „Hegedes Osvald”-ot:

(MNL OL DL100978)

A 16. században a rovásadó (dica-adó) jegyzékekben fordulnak elő Hegedüsök. Az 1554-es jegyzékben Hegedes Bálint nevét találjuk az egytelkes nemesek névsorában.

1582. február 18-án Rudolf király 65 felsőőri családnak adományozott nemességet. A családfők névsorában olvasható Hegedeős Balázs és Lőrinc neve:

Szövegdoboz:

(Királyi Könyvek, IV. 267., a felső kép az Arcanum CD-ROM-ról, a második a MNL OL honlapjáról.)

1599-ben a rovásadó-összeírásban Heghewdeos Lőrincz, László, Mihály, Balázs szerepel Felsőőr, illetve egy Heghedeos Benedek a szomszédos Őrisziget egytelkes nemesei között. 1601-ben Felsőőrön Hegedes Lőrinc, László és Balázs, Őriszigeten pedig Hegedes Benedek fizetett dika-adót. 1611-ben II. Mátyás megerősítette a felsőőri nemeseket jogaikban, ám ebben a február 12-én kelt oklevélben nem szerepel egyetlen Hegedüs sem. Találunk viszont egy Hegedüs Benedeket Őrisziget újonnan nemesített lakói között:

Szövegdoboz:

(Királyi könyvek, VI. 109.)

1623-ban Felsőőrön Heghedős Imre, Őriszigeten Hegedüs Benedek szerepel az dika-jegyzékben, 1626-ban pedig Hegedus Tamás és Imre élt Felsőőrön, Hegedus Benedek pedig Őriszigeten. [Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget. Szombathely, 1942. 80–82., ill. a MNL OL „Dicalis összeírások” adatbázisa: http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/dikalis-osszeirasok]

A 17. század közepétől rendszeresen készültek nemesi összeírások, ezekben a következő Hegedűsök szerepelnek Felsőőr (illetve Őrisziget) lakosai között:

1658 - Tamás, Mátyás (unokái Devecserre költöztek), Janczi (Sziget) – csak a taxafizetők vannak felsorolva

1696 - János, János, György, Márton (néhai Benedek fia), Márton, János (valamint János, Benedek és Mihály, akik már Devecseren éltek)

1717 - János özvegye, Márton, János, Márton, György özvegye és fia István

1726/27 - György özvegye és fia István, János özvegye és fia János, Márton, János

1733 - János, Márton és fia János

1754 - id. János fia János, István, Mátyás és fia János, György, Mátyás

[Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai, Kőszeg, 1941-1942., Vas vármegye 1696. évi nemesi összeírása. Szombathely, Kőszeg, 1943., Vas vármegye 1717. évi nemességvizsgálata. Kőszeg, 1939., Vas vármegye 1726/27. évi nemességvizsgálata. Szombathely, Kőszeg, 1940., Vas vármegye kétségtelen nemesei 1733-ban. Szombathely, Kőszeg, 1940.]

1763-ban összeírták a nemeseket Vas vármegyében. A következő Hegedüsök szerepelnek a listán: István, János (Márton fia) és fia János, másik János, György. (Nem csak Felsőőrről, hanem az egész megyéből.)

Szövegdoboz:

[MNL OL A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 46. kötet - 452 - 459. oldal; A 35 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Conceptus Expeditionum - 1763. október - N°. 71.]

Sajnos ezek az adatok nem elegendők ahhoz, hogy teljes családfát állítsunk össze. A Devecserre költözött család történetét feldolgozta Vucskics, Gyula. „Az Eőri Hegedüs-család” című cikkében (Turul. (30) 1913. 2. sz. 88-90). A felsőőri református parókián az 1720-as évektől megtalálhatók az anyakönyvek, melyek segítségével a későbbiekben talán fényt lehet deríteni az egyes személyek közötti kapcsolatra.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a fentieket. Több esetben valószínű, hogy ugyanazon személyekről van szó, illetve a 18. századi adatoknál néha az apa-fiú kapcsolat is világos:

	Felsőőr					Őrisziget
1482	Oswald *1458 előtt +1482-1554 között

1554	Bálint *1458-1530 között +1554-1582 között

1582	Balázs *1530-1558 között +1601-1611 között	Lőrinc *1530-1558 között +1601-1611 között
1599	Balázs	Lőrinc	László * 1558-1575 között +1601-1611k Lőrinc fia?	Mihály *1558-1575 között +1599-1601 között Lőrinc fia?		Benedek *1558-1575 között +1626-1658 között
1601	Balázs	Lőrinc	László
1611						Benedek
1623	Imre *1587-1599 között +1626-1658 között					Benedek
1626	Imre	Tamás *1599-1603 között +1658-1696 között				Benedek
1658		Tamás				János *1602-1634 között
			Benedek *1634 után +1696 előtt
1696	János *1634-1672 között +1696-1717 között	János *1634-1672 között +1696-1717 között	György (Benedek fia) *1634-1672 között +1696-1717 között	Márton *1634-1672 között +1696-1717 között	János *1634-1672 között +1696-1717 között
1717	János özv.	János	György özvegye és fia István *1672-1694 között +1754 után	Márton	Márton *1672-1694 között +1754 után
1726	János özv. és fia János *1706 előtt +1733 után	János	György özv. és fia István	Márton
1733	János	János		Márton és fia János
1754	János (János fia)	Mátyás	István	Mátyás és fia János	György

A táblázatban a valószínű születési éveket kiszámolásánál abból indultunk ki, hogy az összeírásokban csak a nagykorú (24 évnél idősebb) személyek szerepelnek. Például Hegedüs Tamás nem születhetett 1599 előtt, különben szerepelt volna az 1623. évi összeírásban, és mivel 1626-ban már nagykorú volt, valamikor 1599 és 1602 között kellett születnie.

Hidashollóson először az 1720. évi országos összeírás említ Hegedüst, bár az itt szereplő Hegedüs András colonus, azaz jobbágy volt. Az 1781/82-es nemesi összeírásban viszont a következő olvasható Hidashollósnál: „Joannis olim Hegedüs filius pariter Joannes ex Possessione Felseő-Eör oriundus, at Annis abhinc circiter 30 inde abscedens habet filios Joannem et Franciscum.” [Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai. I. füzet. Kőszeg, 1941.] Élt tehát itt ekkor egy Hegedüs János, akinek volt egy Ferenc nevű testvére, apját és nagyapját is Jánosnak hívták, apja pedig 1750 körül költözhetett Felsőőrről Hidashollósra. Valószínű, hogy e három Hegedüs János (nagyapa-apa-fiú) közül a második azonos azzal a személlyel, aki családfánk első beazonosítható tagja: Hegedüs János (1725?-1790?).

A fenti táblázat adataiból arra következtethetünk, hogy az 1763-ban Hidashollóson született Hegedüs János nagyapja (esetleg apja) azonos lehet az 1733-ban említett három János valamelyikével. Mivel a latin szöveg szerint nagyapa-apa-fia egyaránt János volt, a negyedik oszlopban szereplő Jánost kizárhatjuk, mert az ő apját Mártonnak hívták. Így valószínű, hogy az első vagy a második oszlopban szereplő Jánosok valamelyike lehetett a család őse.

Nyitólap