Hegedüs János (1725 körül–1782 után) Felsőőr – Hidashollós

Hegedüsök Vas vármegyében → Hegedüs János (1725?-1790?) Hegedüs János (1763–1803) Hegedüs Mihály (1797–1827) Hegedüs János (1819–1870) Hegedüs Béla (1858–1945) dr. Hegedüs Ödön (1905–1997)

Családfánk első név szerint említett tagja körül elég sok a bizonytalanság. Valószínűleg őt említi az 1781/82-es Vas vármegyei nemesi összeírás következő mondata: „In Hidas-Hollós. Joannis olim Hegedüs filius pariter Joannes ex Possessione Felseő-Eör oriundus, at Annis abhinc circiter 30 inde abscedens habet filios Joannem et Franciscum.” (Forrás: Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai, Kőszeg, 1941-1942.)

Ezek szerint 1750 körül költözött Felsőőrről Hidashollósra. Születési idejét így 1720-30 közé tehetjük. Apját szintén Hegedüs Jánosnak hívták. Anyja és felesége nevét nem tudjuk.

Két fia született, a latin szövegben is említett János és Ferenc. Mindketten Hidashollóson éltek, ott alapítottak családot. A magyarszecsődi református anyakönyvekben található házassági és halotti bejegyzéseik alapján János 1763-ban, Ferenc 1764-ben születhetett.

Igen valószínű, hogy erre a Hegedüs Jánosra utal a hidashollósi Urbárium következő sora („Hegedős János Nemes / Pußtája”):

forrás: Mária Terézia Úrbéri Tabellák, http://archivportal.arcanum.hu/urberi/opt/a130904.htm?v=pdf&a=start

VAS megye – Hidashollós – Körmend 0000083.ewc kép

Az Urbáriumot 1767-ben állították össze, célja a jobbágyok által fizetendő adók, robot és egyéb kötelezettségek rögzítése volt. Az Urbárium szerint Hidashollóson összesen 6,875 jobbágytelek volt, 228 holdon, melyen 29 jobbágy, 12 házas és 2 házatlan zsellér gazdálkodott. (Természetesen a családfők nevét jegyezték fel.)

Hegedüs János nemesember volt ugyan, de mivel jobbágytelken élt, ő is köteles volt bizonyos adókat megfizetni Hidashollós földesurának, gróf Batthyány-Strattmann Ádámnak. A fenti dokumentum szerint a telek nagysága mindössze 3/8 jobbágytelek volt, ami még így is nagyobb volt, mint a többi jobbágy által birtokolt negyedtelek. A megművelt telek nagysága 5 és fél hold volt, ami mellett rendelkezett még félholdnyi megműveletlen pusztával is. (A hat „magyar hold”-nyi föld tehát 6×1200 négyszögöl, azaz bő 2,5 hektár volt.) A telek mérete alapján évente összesen 18 nap igás robotra volt kötelezve (két marhával) vagy 36 nap „kézi szolgálat”-ra. Ezenkívül évente 1 forint „árendát” kellett fizetnie a földesúrnak, továbbá 3/8 öl tűzifát, 2 fontnyi „fonyás”-t, azaz kendert, ¼ icce kifőzött vajat és egy kappant kellett beszolgáltatnia. A földesúrnak járó kilenced „az bé vett szokás szerint termésbül adatik”.

Hegedüs Jánosról mindössze ennyi adat áll rendelkezésünkre. Halotti bejegyzését sem találtuk meg a magyarszecsődi anyakönyvekben. Lehetséges, hogy még annyira kötődött szülőfalujához, Felsőőrhöz, hogy ott temették el, vagy legalábbis az ottani református gyülekezet anyakönyvébe vezették be a halálát.

Nyitólap